Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

hozatalai során szem előtt tartva aktív, egyenrangú társává vált Kossuthnak és Szemerének egyaránt.

8 A helyét kereső független (forradalmi) magyar diplomácia szolgálatában Batthyány Kázmér kormányzati szerepvállalása alapelveit a Debrecenben kihirdetett, a független magyar külpolitika téziseit magába foglaló Függetlenségi Nyilatkozat határozta meg.

9 Ismeretes, hogy a debreceni országgyűlés áprilisi deklarációja a nemzet jövőjét az európai szabad népek családjában jelölte meg, és az oda vezető utat a szuverenitásukban megerősített szomszédos népekkel szoros, a demokratikus értékek mentén szerveződő önkéntes szövetségben kívánta megtenni. Hivatalba lépését követően a gróf elsőrendű és legsürgősebb feladatának tekintette az új Magyarország külföldön történő megismertetését, elfogadtatását. A korábbi hónapok tapasztalatai alapján megfogalmazódó felismerés birtokában, miszerint a célkitűzés megvalósításához mindenekelőtt a nyugati nagyhatalmak megnyerésén keresztül vezet az út, egész Európára kiterjedő diplomáciai offenzívát indított. Törekvései során született kezdeményezései az útkereső független magyar diplomáciát egyaránt jellemző kezdeti önbizalomtól, illetve az olykor kissé naivnak tűnő szép reményektől nem mindig voltak teljesen mentesek. A kormányzóelnökkel egyeztetett munkamegosztás alapján - a közismert előzmények nyomán - került feladatkörébe a magyar politikai közvélemény által legfontosabbnak tekintett reláció, Anglia. A szinte kizárólagos területeként kezelt brit kapcsolat alakulásának maga Batthyány is stratégiai jelentőséget tulajdonított. Pulszky Ferencet „Magyarhon ügynökének" kinevező, a diplomata feladatát mindenekelőtt a cári intervencióval szembeni fellépésben meghatározó, május 14-én kelt megbízólevelében

10 azt, a magyar külpolitikai filozófia sarkkövének tekintett gondolatot rögzíti útmutatásként, mely szerint: „Angolhon, ha számtalanszor kimondott elvének, hogy egy álladalomnak sincs joga a másik belviszonyaiba avatkozni, hű akar maradni, nem tűrheti ezen egyoldalú intervenciót, mely egyszersmind oly nagy előnyt adna Oroszországnak, az angol keleti politika e természetes ellenségének." A brit külpolitikai adminisztráció irányítójának, Lord Henry John Temple Viscount Palmerstonnak küldött május 19-én kelt - Waldapfel Eszter által 8 Vö. Gergely András elnöki megjegyzései a siklósi konferencián 9 Vö. Szabad György: Kossuth politikai pályája. Ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp., 1977. 160. 10 Batthyány Kázmér-Pulszky Ferencnek. Debrecen, 1849. május 14. In: Pulszky Ferenc: Eletem, és korom. II. A forradalom alatt. Bp., 1880. 323-324.