Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben

forintot lehetett. Amennyiben szükség lesz rá, ellenjegyeznek majd további 10000 forintot.

39 A lakosság megnyugtatására a kormánybiztos végül is felkérte a papságot, hogy 1849. január 23-án vegyen részt a Vár tanácstermében a városi elöljáróság ülésén. Itt föltették nekik a kérdést, hogy önként aláírják-e kijelentésüket a magyar kormányhoz való hűségükről. Adam Sukic, a felsővárosi plébánia plébánosa és az eszéki kerület fődiakónus-helyettese, valamint Stanislav Ovnicevic, a várbeli plébánia igazgatója Bocskor felsővárosi segédlelkésszel együtt azt jelentették ki, hogy korábban a félelem hatása alatt azért írtak ilyen kijelentést, hogy ne kerüljenek tömlöcbe, mint ahogy elébb két segédlelkész is be lett zárva emiatt. Az ő kijelentéseiket Batthyány Kázmér, az ülés vezetője elégedetlenséggel és a szolgálatbóli felfüggesztés fenyegetésével fogadta. Néhány egyházi személy már el is menekült Eszékről, úgyhogy csak néhányuk írta alá a magyar rendszerhez való hűségnyilatkozatot, akik ezután az ülésen maradtak az elnökkel való beszélgetésen.

40 Az ütközet Eszék elfoglalásáért 1849. január 29-ről 30-ára virradó éjszaka kezdődött Trebersburg egységeivel - a kevésbé védett alsóvárosi oldalon. Az eszéki ferences krónikaíró így írja le a csatát: 1849. január 30-án hajnalban három óra után jelentek meg az első horvát nemzetiségű katonák az eszéki Felsővárosban és kergették el a magyar katonákat. Megtorlásképpen Batthyány elrendelte katonáinak, hogy szálljanak szembe a szlavóniaiakkal. No, de mivel ebben a csatában vereséget szenvedtek, „megkísérelte az elővárosokat (Alsó-, Felső- és Újvárost) hamuvá változtatni, de sikertelenül". Az ágyútűz folytatódott január 31-én is. 1849. február elsején újra megrohamozták az elővárosokat, de mivel a horvát katonák sem aludtak, a magyaroknak ez nem sikerült. Az ágyúgolyók, amelyeket a horvát Felsővárosból lőttek a Várra, elég sok házat megrongáltak. És 1849. február 2-án délután 4 órakor elkezdődött az ágyútűz a Felsővárosból, amely csak február 3-án az szűnt meg.

41 Az Eszékért vívott harcokról fönnmaradt a báni helytartó és alsóvárosi népképviselő, Mojsije Georgijevic, a Báni Tanács küldöttének jelentése is: „A mi seregünk Trebersburg parancsára 5 irányból indított támadást, éspedig: 1) Kravice irányából (a Felsővárostól 2 km-re nyugatra, a szerző megjegyzése) a gyurgyeváci határőrezred 4 kompániájával, a második báni ezred ötödik zászlóalja 2 kompániájával és 2 kompánia szerezsánnal; 2) Csepin irányából (Eszéktől délre, a szerző megjegyzése) az első báni ezred negyedik zászlóalja 4 kompániájával, a krizseváci ötödik zászlóalj 4 kompániájával és a Van der Null ezredes parancsnoksága alatti 4 kompániájával: 3) Drzsanice (ma 39 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi i. m. 171. 40 Uo. 172. 41 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi i.m. 172.