Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben

Ivanovac, Eszéktől délre, a szerző megjegyzése) a gradiskai ezred negyedik zászlóaljának 6 kompániájával 1,5 kompánia szerezsánnal; 4) Tenja irányából (Eszékről délkeletre, a szerző megjegyzése) a negyedik brodi zászlóalj 6 kompániájával; 5) Szarvas irányából (Eszéktől keletre, a szerző megjegyzése) 5 péterváradi kompániával, 2 szerémségi zászlóalljal és mintegy 50 szerb katonával. Az ágyúlövés, amelyet Van der Null ezredes a megbeszélés szerint reggel 5 órakor kilőtt, volt a jel, hogy minden irányból támadják a Majort (Újváros), valamint a Felső- és Alsóvárost. És így, rohammal bevegyük mind a három várost egyidőben".

42 A császári seregek bevonulásakor mindhárom eszéki városrészben Eszék polgárai a nyilvános épületekre császári zászlót tűztek ki, míg a magánházakra horvátot. Az elővárosok eleste után magára az eszéki várra került sor. De hogy az áldozatok növelését és rombolást megelőzzék, Trebersburg tábornok felszólította Batthyányt, hogy „adja át végre a várat a törvényes császárnak és királynak". Erre megkezdődtek a tárgyalások és az átadás még tíz napig elhúzódott, ugyanis Batthyány még február 4-én (a ferencesek szerint 5-én), azzal a mentséggel, „hogy a hazának másutt van rá szüksége" elhagyta Eszéket és Szegedre utazott. Batthyány Eszékről való távozása így a legked— vezőtlenebb időben történt, amikor az eszéki vár a császári és horvát katonák támadása alatt állt.

43 1849. február 6-án a délutáni órákban a császári katonák Bellyén, Eszéktől északra is megjelentek, így a magyar katonák onnan kezdtek Eszékre menekülni. Ez idő alatt 1849. február 3-tól 12-ig a magyar képviselők minden nap kijöttek a Várból a Felsővárosba a császári-királyi seregekkel tárgyalni, és végül választ kaptak. Ezek után a magyarok az eszéki várban haditanácsot tartottak, és elhatározták, hogy elhagyják a várat, a vár előtti tisztáson leteszik fegyvert és fegyvertelenül hazatérnek. Ezen az utolsó héten a magyar tárgyaló az a Rácz parancsnok volt, aki az Alsóvárosban fölakasztatott egy polgárt, és aki még aznap a Felsővárosban maradt és a császári seregekhez állt, valamint Glavas, akit a Szlavóniai Határőrvidékről mint kapitányt elűztek, majd a magyar katonaságnál katonai szolgálatot kapott előmenetellel.

44 Végül 1849. február 14-én, szerdán (a ferences évkönyv szerint 13-án) az eszéki vár is elesett. A magyarok átadták a katonai erődítményeket, a külső várfalak őrségét lefegyverezték, a magyar legénység 9 óra körül kivonult a vár előtti tisztásra, ahol letették a fegyvert. Ekkor a magyar katonáknak föl42 Mojsije Georgijevic megbízott munkájának jegyzőkönyve 1848. október 28-tól 1849. február 13-ig. R. Horvát i.m. 28-29. 43 Anonymus i. m. 32. 44 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi i. m. 172.