Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly

na, úgy az ebben a pontban megnevezett hagyatéki összeg a szintén ezen pontban megnevezett, még életben lévő testvérek között osztassák el; amennyiben azonban maradtak természetes örököseik, úgy azok töltik be apjuk ill. anyjuk szerepét.

12. Amennyiben ezen végrendelet bármely pontja ellen, bármelyik gyermekem, Schapringer Alajos, Jakab, Richárd, Gusztáv, Schapringer Eugenie férjezett Eufrath Károlyné vagy Schapringer Adele özv. Grünhuth Károlyné, vagy esetleg utódaik, vagy érdekükben bármely hozzátartozójuk, vagy törvényes képviselőjük, vagy az árvaszék fellebbezne, úgy a fellebbező örökségrésze a köteles részre szorítkozzék, az örökségrész és a köteles rész közti különbözet pedig az előző 11. pontban megnevezett gyermekeim között osztassák el egyenlő részben. Ez az utolsó akaratom. Ezt tiszta elmével és gondos megfontolással fogalmaztam meg. Összes gyermekemtől és unokámtól elvárom, hogy utolsó akaratomat a szó legszorosabb értelmében tiszteljék és azt, az irántuk tanúsított állandó apai gondviselésemet és szeretetemet hálával elismerve, mint jó gyermekeim, betartsák és betartassák, Isten őket úgy segélje.

Alulírottak ezennel igazoljuk, hogy Schapringer Joachim úr a mai alulírott napon Pécsett Malom utca 3. szám530 alatt lévő lakásán együttes jelenlétünkben fenti okmányt saját végrendeletének kijelentette és azt saját kezűleg aláírta. Pécs, 1893. október 24. Dr. Kamper Mór tanú, Kindl József tanú. Pecsétek P[olg.] 23321 Aug. 4 1896. Ezen végrendelet a mai napon kihirdettetek, Pécs 1896. augusztus hó 4-én Rásky járásbíró Pecsét

BML IV. 1409. B. 4938/1910. KÉZZEL ÍROTT NÉMET NYELVŰ MÁSOLATRÓL MAGYARRA FORDÍTOTTA VÖRÖS FÁBIÁN (2010).

161. ENGEL ADOLF531 VÉGRENDELETEI Pécs, 1892. okt. 18. - Döbling, 1901. dec. 8.

Pécsett, 1892. október 18-án. Kedves gyermekeim és unokáim! Mai napon készített végrendeletemhez következő magyarázattal szolgálok nektek: 1. B. Perczel utcai ház és a Fő téren levő ház,532 a melyek mai napig főkönyv szerint 214568 írtba, azaz kétszáztizennégyezerötszázhatvannyolc forintba kerültek és telek530 Ma Felsőmalom u. 5. sz.

531 Az Engel családhoz lásd: VÖRÖS, 1999., Baiersdorf 2009. és SZIRTES, 2009. (Baiersdorf Kristóf rendelkezésemre bocsátotta családtörténeti kutatásai eredményeinek kéziratát, amit ezúton is köszönök neki.) Engel Adolf, jánosi (*1822. febr. 6. Pécs, fl903. jan. 10. Bécs): ipari vállalkozó. Apja, Engel Péter az egyik első Pécsre betelepülő zsidó, Bonyhádról érkezett. Bútorkereskedőből a Monarchia egyik legnagyobb faipari termeléssel és kereskedelmével foglalkozó vállalkozója lett. 1880-ban vette meg a jánosi birtokot, ahol elindította a komlói szénkitermelést. A városi közgyűlés virilis tagja (1872-81,1884-86). Jelentős szerepet játszott az izr. hitközség kiépülésében, működésében, hitközségi elnök (1874-75). Ferenc József „jánosi” előnévvel nemességet adományozott neki (1887).

532 Az ún. Leőwy, majd Loránt-palota a Széchenyi téren, a Munkácsy Mihály és a Perczel Miklós utca sarkán. A névadó családja az épületet adományként kapta az azt építtető apósától, Engel Adolftól.

385