Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly

nukra nézve a vagyon elkülönzés elvét követik; a házasság tartama alatt szerzett vagyonra nézve pedig a közszerzeményt állapítják meg.

5. Azon nem várt esetre, ha házas felek a házassági együttélést megszakítani és egymástól különválni kényszerülnének, kötelezi magát Kempfner Lipót mindaddig míg az elválás jogerejű bírói ítélettel megállapíttatik, nejének Spitzer Irénnek havonként (80) nyolcvan forint tartásdíjat, gyermekek léte esetében ezen kívül a gyermekek részére fejenkint (30) harminc forintot mindig eló're készpénzben pontosan fizetni és ezen kívül a tényleges szétválás alkalmával azonnal nejének kiházasítási ingóit neki azonnal végrehajtás terhe mellett kiszolgáltatni.

6. Halál esetére vonatkozólag felek következő' rendelkezéseket teszik: a) a férj halála esetén, ha a házasságból gyermekek maradnak a férjnek minden néven nevezendő' vagyona felében a gyermekeké, felében pedig a hátrahagyandó nejéé Spitzer Iréné leend; gyermekek nem létében a férj vagyona felében nejéé, Spitzer Iréné, felében pedig a férj törvény szerint öröklésre hivatott vérrokonaié leend. b) a nő halála esetén a nő kiházasítási ingóit, ha gyermekek maradnak ezek öröklik; ha gyermekek nem maradnak ezen ingókat felében a férj, felében a nő törvény szerinti öröklésre hivatott vérrokonai öröklendik; a nőnek egyéb vagyonát vagyis öröklött és szerzeményi vagyonát, ha gyermekek maradtak felében a gyermekek, felében a férj öröklendik, ha gyermekek nem maradtak felében a férj, felében a nőnek törvény szerint öröklésre hivatott vérrokonai öröklendik; miről ezen közjegyzői okiratot felvettem, a feleknek az ügyleti tanúk folytonos és együttes jelenlétében felolvastam és megértelmeztem, mire ők azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elfogadták és előttem s a tanúk előtt sajátkezűleg aláírták, megjegyeztetvén, hogy a felek halálesetre szóló intézkedéseket előttem s a tanúk előtt élőszóval, személyesen ismételték.

Kelt Pécsett, 1893. egyezernyolcszáz kilencven három július (29) huszonkilen- cedik napján. Kempfner Lipót s. k. Spitzer Irén s. k. Pauncz Adolf mint tanú s.

k. Holló Zsigmond mint tanú s.k., dr. Tolnay Géza mint dr. Blum Béla pécsi kir. közjegyzőnek a pécsi kir. közjegyzői kamara 66/89 sz. rendelvényével kirendelt helyettese s. k. P. H.

BML IV. 1409. B. 2342/1918. MÁSOLAT, ÍRÓGÉPPEL ÍROTT.

A dokumentum, a házasság polgári jogi aktusként való felfogását mutatja, s példájait adja a női egyenjogúságra való törekvésnek. Kempfner Lipót kereskedő és Spitzer Irén 1893. ápr. 11-én kötöttek házasságot. Mindketten kereskedő családból származtak. A feleség férjével való összeköltözésekor hozományát („kiházasítási ingóságait”) jegyzékbe foglalták, júl. 29-én pedig házassági szerződést kötöttek. Ebben elkülönítették egymástól a házasságba vitt vagy személyenként később öröklött vagyont a házasság alatt szerzett vagyontól, válás vagy egyikük halála esetén az előbbire az elkülönítés, az utóbbira a közös szerzemény elvét alkalmazva. A férj halálakor az 1909. júl. 2-án felvett hagyatéki leltár szerint a „Kempfner és Benkő” cégnél a vagyona 41565,03 K volt, ingatlanait 28295 K-ra becsülték. 1909. okt. 13-án a leltárt helyesbítették, mivel a leltározott vagyonnak „csak a fele tartozván a hagyatékhoz”.

378