Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly
Pécs sz. kir. város közigazgatás[i] bizottsága részéről 1884-ik évi január hó 10- én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvnek kivonata. 2/395 sz. Felolvastatott a nagymjéltóságú] m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi Ministerium m. é. 53.087 sz. alatt kelt rendelete, mely szerint Pam- mer Péter pécsi lakos részéről mészégető kemence felállítása érdemében folyamatba tett ipar ügyében a város tanácsa és a közigazgatási bizottság ellenző határozatának feloldása mellett, a rendőrkapitány mint elsőfokú iparhatóság részéről 1882-ik évi 6124 sz. alatt hozott azon határozat mellyel a kért mészkemen- ce felállítására telep engedély megadatott - érvényre emelkedett. Ezen rendelet hiteles másolatban megfelelő illetékes intézkedés végett a rendőr kapitányságnak oly figyelmez[fejtéssel adatik ki, miként az eként végleg engedélyezett telepen, a mészkemence elhelyezését és felépítését aként vitesse keresztül, hogy tiszti főorvos úr 6022/883 szám alatt a rendőrkapitányi iktatóba bevezetett orvosi véleményben közegészségügyi szempontból kifejezett aggodalmakra minden ok elhárítva legyen, illetőleg az előadott káros következményeknek eleje vétethessék. főispán úr helyett: Aidinger János kir. tanácsos polgármester BMLIV. 1422. B. 482/1884. EREDETI, KÉZZEL ÍROTT. A több iratból álló iratcsomó egy hosszan elhúzódó ügyet dokumentál, amelynek lényege a tervezett mészégető körüli ingatlanok vélt értékcsökkenésétől való félelem. (Helyszűke miatt kihagytuk a válogatásból a mérnöki és orvosi szakvéleményeket). Lővy Jakab izraelita vállalkozó 1882 márciusában korábbi, megszűnt mészégetője helyett Pammer Pétertől bérelt területen mészégető kemence építésére kért engedélyt a városi iparhatóságtól. A környező utcák (Ágoston utca, Föld utca) háztulajdonosai a városi tanácsot az engedély visszavonására kérték, azzal az indokkal, hogy az épülő mészégető tűzveszélyes, és így sérti az ő vagyoni biztonságukat, rontja ingatlanuk értékét. (Érdekes megfigyelni a környezet tiltakozó lakói zömének nem magyar nevét, ami a budai külváros vegyes lakosságát mutatja.) Úgy tűnik, Lővy Jakab visszavonult az engedélyezési ügyből, mert a város engedélyt visszavonó határozatával szemben már Pammer Péter fellebbezett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz. A miniszter elfogadta a fellebbező érvelését, s a várost a mészégető megépítését engedélyező 1882. évi 6124. sz. elsőfokú iparhatósági határozat érvényre emelésére szólította fel. 142. SCHWABACH MÓR, A „HÁROM VARJÚHOZ” BESZÁLLÓ VENDÉGLŐ BÉRLŐJE IPARENGEDÉLYT KÉR Pécs, 1885. jan. Tekintetes Iparhatóság! Hamerli János kesztyűgyáros pécsi lakosnak a Szigeti országúton lévő „Három varjúdhoz címzett kocsmaházát, melyben évek óta kocsma- és vendéglő tarta367
