Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly
1875-ben alapított kereskedelmi iskolában is (a magánintézményként működött iskolát 1908-ban átvette a város). A világias ismereteket adó iskola mellett a vallásos tudományok megismerését szolgálták a Talmud Tóra iskolák, amelyeknek működésére tett megújuló kísérletek azt mutatják, hogy igazán erőteljes igény nem mutatkozott irántuk a szekularizálódó újabb nemzedékek körében.609 Az asszimilációs törekvések intenzitásának fontos mutatói lehetnek a felekezeti kitérések,509 510 a vegyes házasságok és a névmagyarosítások (114. dók.). A kitérések és a vegyes házasságok arányairól a pécsi izraeliták körében az anyakönyvek szisztematikus vizsgálatának hiányában nincsenek megbízható adataink, de feltételezhetjük, hogy nem számolhatunk az országos arányoktól511 512 való eltéréssel, a névmagyarosító kérelmek pedig a város zsidó lakosságában nem voltak számot- tevó'ek.612 A 19. század utolsó harmada Pécsett is „aranykornak” számított a zsidóság életében, hiszen lélekszámában, kulturálisan és anyagilag is számottevően gyarapodott ebben az időszakban, sorra alakítva kereskedelmi és ipari vállalatait, fejlesztve közösségi intézményeit. Az utóbbiak azért is érdemelnek nagyobb figyelmet, mert maguk is befolyásolták a polgárosodás alakulását, s vizsgálatukkal mintegy belülről szemlélve árnyaltabbá tehető a magyarosodó zsidó identitás bemutatása. Az 1844-ben megfogalmazott hitközségi alapszabály után a következő ismert módosítás 1876 végéről származik. Eszerint a pécsi izraelita hitközséget a Pécs város területén lakó izraeliták egyetemlegesen alkotják, intézményeinek fenntartáshoz közösségi adóval járulnak hozzá, és azok irányítására elöljáróságot választanak, tehát egyfajta autonómiát élveznek a városon belül. A következő módosításkor, 1905-ben ehhez képest lényeges változás, hogy az alapszabály kimondja, a hitközség a felsőbb hatóságokkal Pécs szab. kir. város politikai hatósága útján érintkezik.513 A neológ hitközségekben elfogadott módon a rabbi a hitközség fizetett hivatalnoka, akinek a feladata a vallási élet irányítása és a szertartási feladatok elvégzése volt. A nem vallási célzattal alapított egyletek közül a legismertebbek és legnagyobb kapcsolatrendszerrel rendelkezőek a jótékonysági nőegyletek voltak. Az 1869-ben megalakult pécsi Izraelita Jótékony Nőegylet általános célként a hitközség területén élő szegények támogatását fogalmazták meg, de kiemelték a nők, különösen a gyermekágyasok, özvegyek, keresőképtelenek és árvák segélyezését, utóbb szegény hajadonok számára az életkezdés feltételeinek 1916-tól leánygimnáziummá alakult) választhatták helyben az elemi iskola után, ha tovább tanulni szándékoztak. 1907-ben a felsó' leányiskola tanulói között 8% volt az izraeliták aránya. 509 A Talmud Tóra iskolákhoz lásd: SCHWEITZER, 1966. 55-56,, 72., 150. 510 A zsidó vallástörvények nem ismerik a zsidó közösségből való teljes kilépés fogalmát. E felfogás szerint az áttérés (kitérés) ténye nem szünteti meg a zsidósághoz való tartozást, hiszen az a születéstől függ, nem az egyén szándékától. „Áttérés” In: MZSL, 1929. 68-69. 511 ZEKE, 1990. 194-197. 512 1867-80 között 4, 1881-95 között 40 izraelita vallású családfő - többnyire kiskereskedők, értelmiségiek - adott be névmagyarosítási kérelmet Pécsről a Belügyminisztériumba. NAGY I. G., 1992. 288-295., 300. 513 BML IV. 1428. 69. A hitközségi alapszabályokhoz lásd: FROJIMOVICS, 2008. 71-77. 361
