Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly
biztosítását is. Mindehhez forrásként a tagdíjak, adományok, alapítványok és a különböző rendezvényekből származó bevételek szolgáltak.514 A hitközségi intézmények és a jótékony egyletek, alapítványok működtetése anyagi alapjait a közösség gazdagodása teremtette meg. Az ország 1910-es évek elejéig tartó gyarapodásából a pécsi zsidók is kivették részüket, noha országos, vagy a megye határain átnyúló, maradandó kereskedelmi vagy ipari vállalkozás a Schapringer család (160. dók.) és az Engel család (161. dók.) kivételével nem fűződik nevükhöz, nem számítva az 1890-es évekig az élvonalban lévő pécsi borkereskedelmet. A városban élő zsidók nagy többsége kiskereskedő volt, kisebb mértékben tisztviselő, szabadfoglalkozású és kisiparos. Schweitzer József volt pécsi főrabbi hitközségi monográfiájában elvégezte a hitközség kereső tagjai 1851. és az 1910. évi foglalkozási szerkezetének összehasonlítását. Az ipar és kereskedelem foglalkozási kategóriáiban (önálló, tisztviselő, segédszemélyzet) kereső személy 1090 volt 1910-ben, ami a hitközség akkori lélekszámának mintegy negyedét jelentette, természetesen az eltartott családtagokkal is számolva. 1851- ben az említett kategóriákon kívül csupán 2 kereső személy (2 orvos) volt Pécs izraelita lakosai között. 1910-re jóval differenciáltabbá vált a kereső pécsi zsidók foglalkozási megoszlása: őstermelés 17, önálló iparos 224, ipari tisztviselő 89, ipari segédszemélyzet 234, önálló a kereskedelem és hitel körében 356, tisztviselő a kereskedelem és hitel körében 187, orvos 18, ügyvéd 25, állami tisztviselő 8, véderő 51 személy.515 A monarchia utolsó állami népszámlálásának pécsi adatsora a zsidóság beilleszkedésének előrehaladottságáról, ugyanakkor kiegyensúlyozatlanságáról szól, hiszen alig találjuk meg őket az állami tisztviselők körében — a város felsőbb vezetésében egyáltalán nem —, és felülreprezentáltan voltak jelen az ún. szabadfoglalkozású pályákon, különösen a helyi újságkiadásban, az ügyvédek és az orvosok között. A pécsi zsidók polgárosultsága a város szellemi, és jóval szerényebb mértékben, de politikai közéletében is megmutatkozott. Dr. Mende Lajos megyei tiszti főorvos, dr. Lóránt Lipót főreáliskolai iskolaorvos volt, ő kezdeményezte a város csatornahálózatának kiépítését. A járási tisztiorvosok és városi kerületi orvosok között is több zsidó orvos akadt. A hitközségi iskola kitűnő tantestületében Sasvári Béla megírta Baranya földrajzát, az igazgató, Klingenberg Jakab tankönyvíró, pedagógiai újító volt (151. dók.). Álltak zsidó tanárok a főreáliskola katedráján is. A mintafőtanoda tanára, Guttmann Lajos alapította a város első modern újságát, az akkor még német nyelven megjelenő Fünfkirchner Zeitungot, amely a század- fordulót követően beolvadt a magyar nyelvű Pécsi Naplóba, az alapító fiának, Lenkei Lajosnak főszerkesztésével.516 Pécs leggazdagabb zsidó polgárai virilistaként tagjai voltak a város törvényhatósági bizottságának, a nevesebb személyiségek közül Justus Lipót 1875-78, dr. Lóránt Lipót 1894—1922, Engel József 1886-1929 között. Schapringer Joachim 1872-94 között virilisként, 1857-1860 között kinevezett városi képviselőként, 514 RADNÓTI, 2005. 57-69. 515 SCHWEITZER, 1966. 70. 516 Uo. 64-65. 362
