Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly
végére jelentősen megnövekedett lélekszámú gyülekezetben a Monarchia minden területéről érkező, különböző hitelveket képviselő tagok közötti szakadást Engel Adolf hitközségi elnök sikerrel akadályozta meg.606 Az ő ajánlására hívták meg 1874 szeptemberében Székesfehérvárról az újító szellemű Kohut Sándort rabbinak Pécsre, aki itt szerzett magának vallástudósként világhírt.606 A zsidó polgárosodás és emancipáció leginkább sikerrel kecsegtető közege az iskola volt. A 19. sz. első évtizedeiben, az országos viszonyoknak megfelelően, a pécsi zsidó közösség gyermekeinek oktatása magántanítóknál, „chéder”-ekben történt. A rohamosan gyarapodó létszámú gyülekezet az ún. türelmi adó megszűnése (1846) után felszabadult összeget iskolaalapításra fordította, s 1852-ben létrehozta első hivatalos tanintézményét, Franc Josef Lehranstalt néven. Az 1856-tól nyilvános főtanodaként működő iskolát 1859-ben izraelita mintaelemi főtanodává alakították át. A tanítás nyelve eleinte elődjéhez hasonlóan itt is a német volt, azonban 1861 után az iskolában „magyarító egylet” alakult, s 1863-ban a hatósági látogatók már elismerően szóltak az oktatás megmagyarosodásáról. 1865-ben zsidó tanítók egylete alakult Pécsett, az Országos Izraelita Tanítóegyesület pécsi csoportja elődjeként. Az izraelita iskolaalap megszűnésével, az 1868. évi népiskolai törvénynek megfelelően az intézmény átadta helyét az izraelita elemi iskolának (1872). A régi épületet eladták a városnak, és a szomszédos reáltanoda kapta meg. Az új iskola a Zsinagóga melletti üres telken, a hitközség házának udvari részén kapott helyet. Az 1887-ben átadott, 9 tanteremből, egy díszteremből és kiszolgáló helyiségekből álló Fürdő utcai újabb iskolaépület a kor minden pedagógiai és egészségügyi feltételének megfelelt.505 506 507 508 Az elemi iskolát végzett diákok zöme a pécsi középiskolák közül a reáltanodát választhatták (a fiúk), és szép számmal találunk izraelita vallású diákot a Miasszonyunk Rend 1890-ben alapított polgári leányiskolájában, majd felsőbb leányiskolájában, illetve leánygimnáziumában is.608 Sokan tanultak Porges Ede, a volt izraelita mintafőtanoda igazgatója által 505 SCHWEITZER, 1966. 61. és WEISZ, 1929. 26. Nem tudjuk, milyen kompromisszumok révén sikerült a fenyegető szakadást megakadályozni a hitközségben. Engel Adolf lelkes és eltökélt újító volt; vélhetően a neológ gyakorlat mellett - az iskolai tanítás tartalma és az isten- tiszteleti rituálé ezt mutatja - a vallási hagyományok fontosságának elismerése és támogatása vezette sikerre. 506 Kohut Sándor 1868-ban az Országos Zsidó Kongresszus jegyzője volt, ezután br. Eötvös József kultuszminiszter a Fejér megyei összes zsidó iskola igazgatójává nevezte ki. 1878-92 között jelent meg 9 kötetes, Pécsnek is világhírnevet szerző főműve, az Áruch Completum, szótár és enciklopédia a talmudi és midrási irodalomhoz. 1882-ben Nagyváradra hívták, ahonnan családjával 1884-ben New Yorkba költözött. Itt a Jewish Theological Seminary egyik alapítója és vallástanára lett. 1894-ben, Kossuth Lajos halálhírére gyászbeszéd tartására vállalkozott, a szószéken összeroskadva érte el a halál. SCHWEITZER, 1966, 70-75. 507 A pécsi izraelita oktatás történetéhez lásd: DANZINGER—KÁRPÁTI, 1929 és SCHWEITZER, 1966. 57-58., 60., 65-66. 508 PONESZ, 1936. 34-36. 1900-14 között a pécsi Főreáliskola tanulóinak 38%-a volt izraelita, 52%-a katolikus és 10% protestáns az iskolai statisztikák szerint. A másik két fiúgimnázium szerzetesi iskola volt, s így nem vett fel nagy számban más vallású tanulókat. 1900- ban a ciszterci gimnázium diákjainak 2%-a volt izraelita, az 1912-ben indult jezsuita Pius Gimnáziumba 1922-ig nem vettek fel izraelita tanulót. A lányok a Miasszonyunk apácarend által 1890-ben alapított polgári leányiskolát, majd az 1907-től működő felső leányiskolát (amely 360