Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
7. MAGYAROSODÁS / Nagy Imre Gábor
A római kath. egyház nem ismer kebelében nemzeti kérdéseket, ó' gondos anyaként felöleli valamennyi polyglott hívét és gondoskodik minden nemzetségi demonstratio nélkül híveinek lelki szükségleteiről és üdvéről. Nem népszerűség, nem hír, dicsőség vezérel bennünket, hanem mindenekelőtt a lelkek üdve. Egyetlen egy léleknek megnyerése vívmány előttünk. Részemről csak könnyebbséget nyernék, ha e téren változás állana be, mert anyanyelven folyékonyabban lehet szólani és gyorsabban készülni, hozzájárul, hogy a munka is kevesbednék, mert egy sz[t]. beszéd elmaradhatna, a hirdetések leírását, mely néha lapokat vesz igénybe, csak egy nyelven kellene elkészíteni, és nem kellene úgy mint most némely napon 4-szer is az evangéliumot elolvasni. Tehát kényelmem, saját érdekem ellenébe is az igazságnak megfelelőleg azt óhajtom, ami a hívek igényeinek leginkább megfelel. Kár ilyen elkeseredett harcot vezetni és reakciót szülni oly ügyben, mely magától is meg fog jönni és kell, hogy megjöjjön. Egyelőre elég történt azóta, hogy Excellentiád ez ügyben szabad kezet engedett, az estéli és reggeli váltakozó nyelvű isteni szolgálatot magyarra redukáltam és így csak is még a kis német prédikáció végeztetik elkülönített időben, mely senkinek sincs útjában és a magyar híveknek nem lehet iniuria. Hogy a nemzetségi kérdés Pécsett soha sem okozott villongásokat kitűnik abból, hogy békével megfértek egymás mellett, sőt olyan alkalmakkor, amidőn a különféle templomokban 3-ad napi Szentségimádás tartatott, első nap magyar, második német, harmadik horvát isteni szolgálattal, egyik a másikat nem gátolta, sőt szívesen megjelent a másik ünnepélyén és énekelt a horvát magyarul is, a magyar németül is és békés kézfogással köszönték meg egymásnak, hogy templomaikat mint vendégek megtisztelték. Nem jó ily békés ügyet felzavarni és az egyesült hívek közé üszköt vetni. Videant consules!425 Hisz maga a törvényhozás nem csak megengedi, de követeli is hogy az iskolákban a németnyelv is tanítassék és valóban az összes tanodáknál elő is adatik. Ha tehát az iskolákban - igen helyesen - előfordul a német nyelv, nem értem miért kellene azt épen a templomból a német hívek hátrányára kiküszöbölni. Hisz tudjuk hogy a pécsi piacon és vásárokon három nyelv szükségeltetik, ha eredménnyel akarunk vásárolni; az iskolában, a piarcon, a kereskedelemben, a családoknál, a társadalomban meg türetik a német nyelv, csak épen az Isten házában lenne botránykő. Ki előtt volna ismeretlen, hogy Buda-Pesten hazánk fővárosában, a Ministerium és az összes törvény alkotók székhelyén nemcsak német, de szláv nyelven is tartatnak beszédek, és senkinek sem jut eszébe a nyelvkérdéssel egész az oltárig nyomulni, hagyják a híveket imádkozni saját édes anyanyelvükön. Ha úgy volna is, mint az átirat mondja, hogy a belvárosban 865 vallja magát németnek,426 és ha fele elesik is ebből mint más vallású, még mindég tekinté425 Videant consules, ne quid respublica detrimenti capiat. Vigyázzanak a konzulok, hogy a köztársaság kárt ne valljon. - Cicero. 426 Az 1880-as népszámlálás szerint a város lakosságának 18,38%-a, 5276 fő vallotta magát németnek. 309
