Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

Kedves barátom! Talán olly szives volnál Egressyvel Kossuth dolgában értekezni. Én nem tudom hol la­kik. Ö Sz Királyit s Ugáryt, kikkel ugy is összetalálkozik, felszóllithatná, s tölök kérdezhet­né vallyon jöhetnek é ide p.o. holnap reggel 11 - vagy 12 órakor? Nekem részemről mind­egy, holnap vagy holnap után illy órakor csak estve nem, mert holnap estve még dolgom van, s holnap után dél után elutazni szándékozom. Ha tudjuk vallyon itt vannak és azok az Urak, s melly nap s ora nekek alkalmatos, aztán Lajost hi vom - legyél olly szives tehát erről gondoskodni, s velem még ma tudatni Hü barátod Batthyány Kázmér MOL. A széki Gróf Teleki család levéltára. [Sajátkezű levélj 32. Batthyány Kázmér beszéde az Országos Védegylet közgyűlésén. Pest, 1845. november 17. Várbaráti Kör Szigetvár 15. sz. Gróf Batthyány Kázmér beszédének sajátkezű fogalmaz­ványa. Egykorú másolat: MOL. Kossuth-gyüjtemény. II. K. 55. Közölve: Védegyleti Mozgalom Somogyban. Kaposvár, 1994. 52 p. 33. Gróf Batthyányi Kázmér országos védegyesületi elnök beszéde, mellyet a ' nála esti tisztelgés végett megjelent roppant sokasághoz mondott. 1845. november 16. Tisztelt hazámfiai! Polgártársaink tiszteletök vagy megrovásuk nyilatkozatai - mondja­nak a népszerűség ellen akár mit azok, akik azt nem nyerhették meg, vagy elvesztették ­csakugyan mélyen hatnak mindenkire, kinek lelke van. Én részemről megvallom, hogy azon megtiszteltetést, mellyben személyem már nagyon részesül, az én szívemet már több örömmel 's hálával tölti, mint leírni képes vagyok 's en­nek oka nem az hogy mind azt magamnak jogul tulajdonítanám, vagy hogy azt a' mi benne az alkalommal járt udvariasság, vagy irántami barátságos hajlandóság, vagy netalán a jövő­re való remény és serkentés, el nem tudnám különíteni attól, mi érdemeim rovására jön. Hanem azért örülök annak, mivel egy olly ügy iránti lelkesedésből ered, mellyhezi ra­gaszkodás előttem hazánk jövendőjének egyik biztositéka. Örülök azért, mert elmellőzvén minden nevetséges túlszerénységet épen úgy, mint a'szerénytelenséget, benne annak elis­merését látom, hogy én is azon ügynek előmozdításában egy kis részt vettem melly noha sokkal csekélyebb ugyan, mintsem hogy a' nyert tiszteletdíjjal arányban lenne még is ollyan hogy keblemből azon öntudat édes érzését ki nem zárja, hogy tettem mit tehetségeim enged­ték. De tekintvén, hogy kiknek részéről jön e megtiszteltetés örülök annak, mint azon a ho­mályt rögtön szétfoszlató fény forrásnak, mely a' hazának légkörén borongó felhőkön felül még néhány reménységei tündöklő csillagot leleplez. Hálás érzettel fogadom tehát ezen kitüntetést, magam azon ügy - merem mondani - ha-

Next

/
Thumbnails
Contents