Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

11. A katonaság s tisztségnek kötelességükhözi serkentése tekintetében, tagadhatatlan, hogy Földváry ezredes úr - mihelyt a dandárparancsnokságot átvette - egész buzgósággal eljárt, s erélyesen dolgozott a katonai rend fentartására, a fegyvergyakorlatok tartására, s a fegyelem helyreállítására; de sajnos, hogy a katonaságnak sem bizalmát, sem rokonszenvét nem tudta megnyerni. 12. Mi a katonaságnak rokonaik általi lehangolását illeti, addig, míg én Eszéken voltam, arról csak annyit hallottam, hogy egy-két arra alkalmasint felizgatott egyén ily szándékkal a várba jött; melynek következtében a várparancsnoknak nagyobb örizetet ajánlottam, arra nézve, hogy Magyarország részéről a várkapun csak az bocsátassék be ki be tudja bizonyítani, hogy élelmet hoz, vagy fontos dolga van. Elutazásom után a várnak be kellett záratni [a kaput], mert az ellenség Magyarország részéről s a Dráva túlsó partjáról is közeledett cernirozásra, de ugy voltam értesülve, hogy épen akkor leginkább történt ezen csábítás, s harapódzott el a lehangolás; - arról azonban bizonyosat nem tudok, mert ez eltávozásom után történt; - egyébiránt volt - az ilyenek meggátlására - a rögtön-itélő törvényszék. Kelt Debreczenben, május 29-én 1849 mint Eszéken működött teljhatalmú kbiztos gr. Batthyány Kázmér BML. K. 52/b. Salacz Gábor Gyűjtése. Ered. tiszt. MOL. Igazságügymin, 1849: 788 rakt. sz. ad. III. 105. Batthyány körlevele a diplomáciai tárgyalások viteléről, a kormány külügyi elképzeléseiről. Debrecen, 1849. június 10. Körlevél Minden diplomaticai ügynökeinkhez és a határszélen lévő katonai parancsnokokhoz. Az egység; 's a szorosan egybevágó működés, nem csak hadijáratokban, de a kormányzat minden ágazataiban nélkülözhetlen feladat, azért szükséges, hogy mind azon egyes ágazatoknak feje legyen, melly felelős; de fefelős csak ugy lehet, ha minden működésekben az útmutatás csak tőle ered. Ha ez valahol szükséges, bizonyára legszükségesebb a külügyek kormányzatában. Erre nézve minden nemzetnek valami főirányúnak és végczéljának kell lenni. Ettől ugyan néha kénytelen ideiglenesen eltérni, mikor a körülmények úgy hozzák magukkal, de azért a vezér irány és főczél szem elől soha sem tévesztendő azoknál, kik az ügyek élén állanak. Ezeknek felelőségök pedig annál nagyobb, minél fontosabb és a nemzet életébe vágóbb kérdések forognak fen, mellyeknek eldöntése tőlök függ; de azért is annál súlyosabb a felelősség, mert elkövetett hibáik könnyen helyre nem hozhatók. Gyakran a nemzet neve 's becsülete áll a világ ítélő széke előtt, 's más nemzetekkel kötött szerződésektől visszalépni nem szabad; holott a nemzet belcsorbáit könnyebben kiigazíthatja, mi csak a nemzet akaratától függ. A korunkban fenforgó nagy fontosságú kérdések közt, mondhatni [...] helyet foglal el a „keleti". Ennek szerencsés megfejtése hazánkra üdvöt [...jrasztand, de ha e megfejtésnél bal lépések történnének, ez végveszélybe döntene bennünket. E kérdéssel szoros kapcsolatban áll a közép 's illetőleg déli Szláv nemzetiségekkeli viszonyainknak meghatározása.