Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

Sajnálattal kell tapasztalnom, mikép az érintett nemzetekkel mind az eddigelé alkalmazott diplomaticai ügynökök, mind pedig seregeink állomásánál fogva gyakrabban érintkezésbejövő hadi parancsnokok részéről legjobb akarat, buzgó hazafiságból ugyan, 's a dolog túlnyomó fontosságának és sürgős voltának felfogása következtében mindenféle értekezések történtek, lépések, intézkedések, sőt Ígéretek tétettek, mellyek részint talán helyesek lehetnek, részint pedig éppen helytelenek, 's mellyek minden esetre hiányosak, mert sem egyetértőség, sem összefüggésben nem történtek, mi természetes következménye annak, hogy a kormánynak e-félékben követett elve, és zsinór mértékül szolgálható iránya az intézkedök által be nem váratik, hanem a közügyekben mindenki csak saját nézetei szerint tesz. Ez mind az álladalmi kormány egységgel, mind a parlamentáris kormányzat elvével homlok egyenest ellenkezik. Minél fogva felelőséggel egybekötött állomásomnál fogva szükségesnek tartom a jelen tárgyra vonatkozólag némely elveket tudatni, mellyek szomszéd nemzetekkeli ujabb viszonyok létrehozásánál adandó alkalommal mind a diplomaticai ügynökök, mind a hadi parancsnokságok által irány pontokul szem előtt tartandók lesznek ugyan is: 1- ször az első főelv nemzeti függetlenségünk, melly folyó évi április 19-iki nyilatkozamnkban ki lön mondva, 's ennek értelmében minden más nemzet [...] 2- or A szomszéd és egyéb nemzetekkel becsületes békében, kölcsönös barátságban, politicai 's kereskedelmi viszonyok közt élni kívánunk, senki hatalom szavának nem engedünk, viszont minden velünk jó egyetértésben élő ország mind területi épsége, mind létező álladalmi szerkezete iránt kellő figyelemmel leendünk. 3- or A bennünket minden igaz ok nélkül megtámadott külnemzetiségeknek nem kevéssé, mint a hozzá járultakkal ellenünk fellázított népekkeli kibékülésre szívesen kezet nyújtunk. 4- er Ezen kibékülés és illetőleg szövetségnek alapjául három elv szolgál, mellyektül semmi esetre, és semmi feltétel alatt el nem térünk, mert az ezektőli eltérés magunk elleni öngyilkosság volna. Ezen elvek: a) az álladalom egyetemessége; b) az álladalom területének századok óta fenálló épsége; c) a magyar elemnek azon suprematiája, mellyet magának évezred óta kivívott, mellynek alapján magát önálló álladalommá constituálta, 's mellyet, midőn a többi magyarországban lakó különböző ajkú népeket minden polgári jogokban részesített, a magyar nyelvnek, mint diplomaticainak használata által megmentett. A magyar nyelv diplomaticai minősége pedig a következőkben van törvények által megállapítva u.m. a) az országgyűlési tanácskozások magyar nyelven folyván valamint minden iratok, úgy a törvények is csupán e nyelven szerkesztetnek. b) a közigazgatás az ország határain belől hasonlóképen magyar nyelven kezeltetik, - a külországokkali levelezésnél azonban azok nyelvét használja. c) a fő 's alsóbb törvényszékeknél, 's d) a fő iskolákban az oktatási nyelv a magyar, az anyakönyvek magyarul szerkesztendők, f) a kapcsolt részekbeli törvényhatóságok a magyar országi törvényhatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleit is elfogadják. 5- ör Azon fentebb emiitett három ponton kívül a magyar nemzet minden más az országban lakó népiségeket, nemzetiség, vallás, 's egyéb tekintet nélkül az egész ország területé-