Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

6. A munkaképteleneket, öregeket, támasz nélkül állókat lássák el közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal, hogy orvosi ellátásuk biztosítva legyen. V. Patronálási mozgalom A patronálási mozgalom egy éves, új keletű. Most vizsgáljuk a különböző vállalatoknál a mozgalom eredményeit. Bár a munkába állítást 1-2 helyen már érintettem, lényegében itt kell választ adnunk arra, hogy az üzemek mennyiben tartják fontosnak, és ez miképpen realizálódik a munkában. A munkaügyi osztály egy évvel ezelőtt pontosan összeállította és megnevezte az üzemeket és a vállalásokat. „Felkeresi a telepet, foglalkozik a cigányok problémáival, segít azoknak megoldásban." A Mecseki Ércbánya Vállalat a tótvári iskola számára épületet adott, ahol van klubszoba, ezenkívül néhány helyen tüzelőt és bútorszállítást is biztosított. A MÉSZÖV az ócsárdi napközi otthon részre 20.000 ft-ot, ezenkívül felszerelési tárgyakat biztosított, megszervezte az éti csiga gyűjtést, eredmény 15 q. A bükkösdi és bakócai gyermekotthon használt ruhák juttatásával járult hozzá. A Kokszmüvek a patronálást nem vállalta, pedig a szomszédságban lévő telep lehetőséget adna bőségesen a patronálásra. Ilyen vonatkozásban javaslom az igazgató megkeresését. Ezenkívül a Komlói Erőmű, a Szászvári bányaüzem patronálása említésre méltó, az előbbi építési anyagot és szállítási eszközöket biztosított, az utóbbi főleg tüzelőanyagot adott. A mozsgói és turbéki szociális otthon felszereléseket és ruhákat biztosított. A termelőszövetkezetekben - ahol üzemi konyha van - a cigányok részére is nyújtanak étkezést. Ócsárdon is részt vesznek a gépállomás üzemi konyhájának étkeztetésén. Ugyanez a helyzet az újpetrei FMSZ konyháján. Kiemelkedik a gödrekeresztúri és a nagyhajmási tsz. A csobokai állami gazdaságról csak azt tudják a cigányok, hogy az üzem létezik, de a patronálásról fogalmuk sem volt. A bólyi állami gazdaság elzárkózott a patronálástól. Kiemelkedik a bodai állami gazdaság, ahol az alkalmazottak 40%-a cigány. Munkavégzésük rendes, bérük megegyezik a többi dolgozó átlagkeresetével. Valamennyiüket megtanították írni, olvasni, rendezték a fennálló családjogi helyzetet. Tevékeny patronálást végeznek az erdőgazdaságok. Különösen az alsókövesdi és a hetvehelyi működik ilyen szempontból a legjobban. Abaligeten az erdészet önköltségi áron fuvart és építési anyagot biztosít. Összegezve: A patronálási mozgalom még sok helyen csak névleges. Komoly ellenőrzést kíván. Egyes üzemekről, tsz-ekről példát lehetne venni. Meg kell még említeni azokat a különböző segélyeket, amelyeket a tanácsok szociálpolitika szervei juttattak az arra rászoruló cigánycsaládoknak. Pécsváradon, Mohácson főleg a sokgyermekes családok kaptak segélyt (Mohácson 24 000 Ft, a segélyezettek 80%-a cigány). Pécsváradon egy 100%-os tbc-s beteg havi 200 Ft segélyben részesül a községi költségvetésből. Ugyanott 2 egyén jutott szociális otthonba, akiknek nem volt senki hozzátartozójuk. Komlón az első félévben 31 cigány kapott különböző juttatásokat; anyasági jutalom, egyszeri segély, közsegély, ingyenes kelengye. 11 személynek elengedték a kórházi ápolási költséget 23.155 Ft értékben. Cunban Kalányos Imre szociális segélyben részesül.