Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

IV. Egészségügy A cigánylakosság egészségügyi állapotának a megállapításánál nagy segítséget jelentett az V. éves orvostanhallgatók KISZ-csoportja. Rendszeres munkával feltárták az ott tapasztalt helyzetet, orvosilag figyelték, de egyébként is jó szemmel adtak hű képet egy-egy telep helyzetéről. A megállapítások elsősorban arra vonatkoztak, hogy a megye eü. dolgozói: körzeti orvosok, védőnők látogatják-e rendszeresen a telepeket, és milyen a viszonyuk a telepek lakosságához. Pl. a pécsi járásban a 12 legnagyobb telepen egészségügyi felelősöket bíztak meg, részükre elsősegélynyújtási tanfolyamot szerveztek. A kiképzett felelősök feladata között szerepel a lakások, környezetük, az árnyékszékek stb. tisztasági ellenőrzése. Kövágótöttösön öreg, beteg nem biztosított cigányokat az orvos nem vizsgál meg pénz nélkül. A pécsváradi járásban már mentöládákkal is ellátták a telepeket, az aktívák kiképzésében a Vöröskereszt is részt vett. Pécsváradon, akik nem tudnak már dolgozni, ingyenes közgyógy-ellátásra jogosító igazolványt kapnak, és ezzel számukra biztosították az orvosi gondozási szolgáltatásokat. Részt is vesznek a rendszeres vizsgálatokon. A sásdi járásban folyamatban van a telepeknek mentőládával való ellátása, valamint a telepfelelősök kiképzése is. Bakócáról jelentették, hogy nincs körzeti orvos, és a telepen 5 éve nem járt kint orvos. A siklósi járásban a telepek rendszeres orvosi megfigyelés alatt állnak. Ilyenkor a tetvesedést és a különböző fertőző betegségeket is - amennyiben vannak - ellenőrzik. A szigetvári járásban az eü. viszonyok még elég gyengék. Komló városában az eü. osztály sürgetésére megszüntették a Kossuth-aknai italboltot, amely rossz egészségügyi körülmények között működött. Helyette megfelelő vendéglátó-ipari egység létesül. Tervbe vették a Kossuth-aknánál dolgozó cigányok jobb egészségügyi ellátása érdekében két helyiségnek várószoba és orvosi rendelővé való átalakítását, Hetenként két délután az ott lakók számára rendelnek. A Kossuth utcai iskolában minden hétfőn délután egy gyermek-szakorvos és egy védőnő egészségügyi tanácsadást tart. 1964 első felében 128 cigány jelent meg a tanácsadáson. A védőnők 125 esetben végeztek látogatást. Cigánycsecsemő halott 1964-ben nem volt. Rendszeresen tetvességi vizsgálatokat tartanak, a tetvesek száma minimális szokott lenni. A Komló részére kiutalt tejpor 70%-át a cigányok kapják. Általában sok a gyerek náluk, mert jeligéjük, hogy „A gyerek pénzt hoz a házhoz." Ami az egészségügyi helyzetet illeti, viszonylag javuló tendenciát mutat. A fejlődés szorosan összefügg a munkába való állítással, (több kereset, jobb életszínvonal), a telepítéssel (rendesebb lakás, jó ivóvíz ) stb., főleg a közösségbe való beilleszkedés hivatott arra, hogy a községben lakókat utánozva, jobb egészségügyi viszonyba kerüljenek (intézetben való szülés, orvosi ellátás igénylése, tiszta, rendes ételek). Legfontosabb tennivalók: 1. A felvilágosító munka növelése, a közegészségügyi ismeretek terjesztése. 2. Az egészségügyi felelősök alapos kiképzése, a telepek ellátása mentőládával, ahol eddig nem történt meg. 3. A túlzsúfoltság megszüntetése a telepen és a lakásokban. 4. Segélyek kiutalásánál - egészségügyi segélyeknél is - figyelembe kell venni a munkakönyv bejegyzéseit, hogy elsősorban azok részesüljenek a korlátozott összegben rendelkezésre álló segélyekből, akik ezt munkájukkal ki is érdemlik. 5. Az egészségvédelmi szervek kísérjék fokozott figyelemmel a telepek lakosságát.