Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

az üszögi vasútállomással párhuzamosan az országút és a vasút között helyezkedett el, ma pedig közvetlen a város peremén foglal helyet. Ajánlatos volna a tanácsnak megtekintésretekintettel arra, hogy közel van. Az ö problémájukat a megyei jogú városi tanáccsal kellene közösen megoldani. Dunafalván 5 km-re van a telep, mely 8 putriból áll, ugyanakkor a telepen 8 kőház is van, ahová nem költöznek be babonás hiedelmek miatt. III. Kommunális helyzet A telepek kommunális helyzete hagyja a legtöbb kívánni valót. Ez bizonyos fokig érthető is, mert a távlati tervekben a telepek megszüntetésén van a hangsúly. De addig is, amíg ez nem történik meg, biztosítani kell az ott lakók létfenntartásának alapjait. Gondolok itt elsősorban a világításra, a kutakra és a WC-kre. Néhány rendkívüli problematikus helyzetet fogok ismertetni, ez nem általános, de éppen - mivel egyedi, ezeknek megszüntetése kívánatos. Dinnyeberki. A telephez közel, a falutól távol a legelő marhák itatására szolgál a gémeskút, amelynek a fekvése olyan, hogy szinte magához vonzza a környék szennyes vizét. Jellemző a falusi mentalitásra, hogy a falu szélén lakó cigánycsalád a nem cigány szomszéd kútjából hordja a vizet havi 8 Ft-ért. A következő eset arra példa, hogy a cigányok sem becsülik meg mindig az értük hozott anyagi áldozatot. Szőkéden a község kutat csináltatott, hogy legyen ivóvize a telepnek. Alig készült el a kútház, egyesek már tönkretették, fáját használták fel és jelenleg a megközelítése nagy nehézségekbe ütközik, jóllehet a községgazdálkodás 30 000 Ft-ot költött rá. Olyan község is akad, amely úgy látszik már bizonyos tapasztalat alapján kijelentette a tanácselnök révén „Mi nem fogunk pénzt adni a kútásáshoz, ha a cigányok összeadják a pénzt, hajlandók vagyunk küldeni önálló kútfúrót." (Szászvár). Ugyanott a telepen nincs WC. Nagy veszekedés volt, hogy ki ássa meg azokat a bizonyos gödröket. A cigányoknak tudomásuk volt arról, hogy az ülőkéket a tanács megbízásából a KTSZ már elkészítette, csak azt nem tudták, hogy hol vannak. A felmérést végző orvostanhallgatók találták meg a tanácsház kapujában. Vajszlón a falu végén lévő Dózsa György út járdaépítésére 29 000 Ft-ot költött, ugyanakkor indokolt lenne a villany beszerelése is. A Komló közelében lévő Gadány-telepen készítettek a cigányok részre kutat, de abba rozsdás csöveket helyeztek bele, így a vize ihatatlan. Villany nincs. A telep lakói vállalták, hogy társadalmi munkában beállítják, de senki nem törődik azzal, hogy segítse őket. A vezeték 400 m-re van a teleptől. Mánfán még petróleumhoz sem tudnak hozzájutni, így a világítás nincs megoldva. Siótelepen nincs kút. Cunban a sellyei KTSZ csak a nem cigányok előtt építette meg a járdát, pedig a községi tanács megrendelte a cigányok előtt is, a járda megépítését. Amikor írásban érdeklődtem a sellyei KTSZ-nél, megígérték, hogy még ebben az évben megcsinálják, de eddig nem építették meg. Lityóktelep autóbuszmegállót kér. Az utat a telephez salakoztatni kellene. A mohácsi városi tanács a Dankó utcai telepen új utat építtetett a cigányok számára. A tanácstag ígéretet tett Tótvár cigánytelepen a villamosításhoz. A DÉDÁSZ csak 165 000 Ft-os áron + házanként 600-700 Ft-ért tudja megcsinálni.