Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

3. sz. melléklet Tisztelt Tanácsülés! Baranya megye szociálpolitikai helyzetéről, annak alakulásáról a felszabadulástól napjainkig történő fejlődéséről szükséges mindenek előtt tájékoztatást adni. Szükséges tenni ezt azért, hogy áttekintésünk is legyen a magyar, benne Baranya megye szoc. pol. fejlődéséről [...] Cigányok szociális helyzete A megye területén élő cigány lakosság szociális helyzete az egyéb lakossághoz viszonyítva lényegesen rosszabb. A cigány lakosság szociális helyzetének javítása érdekében folytatott munka általános nagymérvű javulást eddig nem eredményezett, azonban e munka következtében megindult egy fejlődési folyamat, amely azt eredményezi, hogy mind több cigánycsalád emelkedik ki a korábbi helyzetéből és illeszkedik be társadalmi rendünkbe. Szociális helyzetüket alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy általában véve a cigánylakosság kb. 50%-a munkaképes személy, tehát sok az eltartott. A munkaképes lakosságból a siklósi járásban mintegy 16%, a mohácsi járásban 67%, a sellyei járásban 38%, a szigetvári járásban 47%, a sásdi járásban 40%, a pécsi járásban 26%, a pécsváradi járásban pedig 25% dolgozik idényjellegű munkán. Az időszaki munkások magas százaléka miatt különösen a téli hónapokban a megélhetés komoly problémát jelent. Ennek következtében a járási tanácsok végrehajtó bizottságai részére biztosított segélykeretek nagy részét a cigánycsaládok segélyezésére fordítják. Azokban a községekben, ahol a termelőszövetkezetek a cigányokat hajlandók befogadni, valamivel jobb a helyzetük, bár lényeges javulás csak ott mutatkozik, ahol rendszeres előleg fizetés van. A rendelkezésre álló segélykeretek alacsonyak, így segélyt csupán a legrászorultabbak kaphatnak. Meg kell említeni, hogy a cigánylakosság körében olyan nézet is található, amely szerint a megélhetést különböző segélyekre lehet alapítani. Ennek felszámolása érdekében a szociális előadóink a segélyeket a gyámügyi előadókkal összhangban adják. A cigánycsaládok termelőszövetkezetbe lépésének sok esetben az az akadálya, hogy nem rendelkeznek kellő kitartással a gazdasági év végéig. Javasoljuk, hogy az ilyen családokat a termelőszövetkezetek a szociális alapjukból támogassák. A cigány családok megélhetését különösen nehezíti az a körülmény, hogy szakképesítéssel nem rendelkeznek, így az átlag keresetük alacsony. E miatt aztán külön problémát jelent a nagy családosok szociális helyzete, akiknek az életszínvonala a többieknél is lényegesen alacsonyabb. A cigány családokon belül a munkaképtelen betegek, öregek, még rosszabb körülmények között élnek. A megye területén felmértük a szociális otthoni elhelyezésre váró személyeket. A cigány öregek részéről a szociális otthonba menetel iránt ellenállás mutatkozik, szívesebben vannak, bár lényegesen rosszabb körülmények között, a családjuk körében. A családtagjaik nézetei is hasonlóak, inkább eltartják őket, minthogy a szociális otthoni felvételüket kérjék. A betegek, öregek sorsát a járási előadók folyamatosan figyelemmel kísérik, úgyszintén nyilvántartásba vettük a csökkent munkaképességűeket is. Az ő munkába helyezésük terén eddig eredmény, munkahely hiányában nincs. A cigány öregek kétségtelenül súlyos helyzetben vannak, így azonban ténylegesen nem tudunk rajtuk a segély juttatásokon kívül segíteni. A cigány lakosság szociális helyzetét alapvetően határozza meg a lakásviszonyaik. E téren általánosságban komoly javulás nincs, bár vannak községek, ahol a helyi szervek segít-