Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

ségével komoly eredményeket értek el. így pl. Véménd községben az erdőből földbe vájt kunyhókból a falu szélére telepítették őket, ahol sárházakat építettek. Ez végleges megoldásnak nem tekinthető, de kétségtelenül fejlődést jelent a korábbi állapothoz képest. Helytelen az, hogy községi tanácsaink a megüresedő lakásokból csak szórványosan juttatnak még most is cigánycsaládok részére lakásokat. A legtöbb helyen a házhely juttatás is csak terv még, bár egypár esetben előfordul, hogy kaptak cigánycsaládok kedvezményes házhelyeket. Meg kell állapítani, hogy a házépítést nagy mértékben akadályozzák a rossz anyagi viszonyaik, mert még az OTP által megkövetelt 25%-ot sem tudják egy összegben megfizetni. Az értékesítésre kerülő állami házakból is csak alig-alig kapnak házat a cigány családok, e téren a helyi szervek részéről több esetben ellenállás mutatkozik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a cigány családok egy része a jelenlegi lakásviszonyaival, életviszonyaival meg van elégedve, azonban egyesek a jelenlegi környezetükből ki kívánnak válni, megfelelő viszonyok közé szeretnének kerülni. Ezeknek a száma fokozatosan nő. A helyi szerveknek ezen családok igényeit lehetőségekhez mérten ki kell elégíteniük, és így fokozatosan meg lehet oldani a cigány családok lakásproblémáit. Elsőrendű feladat olyan szociális helyzet megteremtése, amely mellett a cigány fiatalság tanulása, fejlődése biztosítva van. Sajnos felruházatlanság, rossz anyagi helyzet miatt a cigány gyermekek viszonylag sokszor mulasztanak iskolát. Különösen a nagy családosok nem tudják biztosítani az iskolába járáshoz szükséges ruházatot. Társadalmi összefogással sokat segíthetünk ezen is. Olcsó bölcsődék, illetve napközi otthonok létesítésével. Ilyenek szervezése esetén több cigányanya tudna munkát vállalni. Ez a termelőszövetkezetek és a társadalom segítségével megoldható lenne. A városokban lakó cigány családok szociális helyzete a megyében lakókétól eltérő. Külön kell szólni a Mohács városban lakó cigány családok szociális helyzetéről, amely a megyei átlagnál rosszabb. A városban lakó cigánylakosságnak csupán 25%-a rendelkezik állandó jellegű munkával, a fennmaradó 75% alkalmi munkával foglalkozik. Ennél fogva szociális helyzetük különösen az idénymunkák végeztével rossz, a tél folyamán megélhetésük komoly problémát jelent. A város segély keretének nagy részét a téli hónapokban a cigány lakosság segélyezésére kell fordítani. Az elhelyezkedett cigányok közül is számos esetben változtatják a munkahelyüket, csupán 59 olyan cigány személy van, aki huzamosabb idő óta egy munkahelyen dolgozik. A munkahely változtatások miatt bekövetkező jövedelem kiesés is a segély igényeket növeli. A többieknél rosszabb szociális viszonyok között élnek a Mohácson még mindig megtalálható vándor cigányok, ezek száma kb. 200 fő. Mohács városban a cigányok részére nincs meg a kellő elhelyezkedési lehetőség, különösen a téli hónapokban úgy, hogy nagy mértékű a munkanélküliség. Komoly intézkedésekre lenne szükség, hogy akár vállalati, akár szövetkezeti vonalon számukra munkalehetőséget biztosítsanak. A cigánylakosságon belül Mohács városban is sokkal rosszabb, szinte tűrhetetlen viszonyok között élnek a sokgyermekes családok. A lakáshelyzetük, miként az anyagi helyzetük is nagyon rossz. Sok családnál egy ágyra 8 családtag esik. Egy cigány családnál 1 ágyra 19 személy esett a helyszíni vizsgálat megállapítása során. Ilyen lakásviszonyok mellett természetesen gyakori köztük a tbc-s megbetegedés. A városban lakó munkaképtelen cigányok és cigány öregek, bár ez sok esetben indokolt lenne, nem kívánnak szociális otthonba menni. Ezek helyzetén az I. sz. szociális otthonnál működő étkeztetéssel segít a város, azonban ez természetesen végleges megoldást nem jelent. A városi szociális otthonokban üres férőhely nincs, ennek növelése szükséges.