Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

dítsanak nyári napközi otthonokat, ahol az iskolába kerülő gyermekekkel iskolai előkészítő jelleggel nevelő foglalkozzon. Az „egészségügyi területen" c. fejezet c) pontjának végrehajtásával kapcsolatosan a megyei egészségügyi osztály a járási, városi főorvosokkal felmérette a cigánytelepeken bölcsőde létesítésének lehetőségét. Erre vonatkozó javaslatát az osztály önálló előterjesztésben terjeszti majd a VB. elé. Az „egyéb" c. fejezet e) pontja alapján a megyei tanács vb-titkára Rózsafa községben 1964. június 4-én értekezletet tartott a cigánylakta települések vb. elnökei és vb-titkárai bevonásával, a cigánykérdés megoldásának elősegítésével kapcsolatos tapasztalatok és feladatok megbeszélése érdekében. [...] 2. sz. melléklet az 1964. június 15-i megyei tanácsülés jk-éhez Kiegészítés a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóhoz 19/1963.T.sz. határozathoz: A beszámolóban szereplő egy cigánycsalád áttelepítése helyett jóval több - ezideig pontosan fel nem mért - cigánycsaládnak a faluba történő telepítése történt meg. Csak a titkárság szervezési és gazdasági osztálya emelt ki a cigánytelepről két családot, mégpedig egyet a garéi cigánytelepről Marok községbe, egyet pedig Alsószentmárton-ból Orfü községbe helyezett el kulturált körülmények közé. Petttenden a községi tanács csak a legutóbbi időben vitt be egy családot az erdei cigánytelepről a községbe, ahová már a múlt év folyamán további két családot sikerült elhelyezni. Említést tesz a beszámoló arról is, hogy néhány helyen a községi vb. vezetők ellenállásával is számolnunk kell. E hó 4-én a vb. összehívta valamennyi olyan község vb. elnökét, ahol cigánytelepülések vannak tapasztalatcsere jellegű egész napos értekezletre Rózsafára. Ebben a kérdésben a gyakorlatban mutattuk be, hogy a cigánykérdés viszonylag rövid idő alatt és megnyugtatóan megoldható. Az értekezleten a megoldás módszereire is részletes kioktatást kaptak a községi vb. vezetők. Megjelent időközben a 2014/1964.sz. kormányhatározat, mely igen nagy segítséget jelent a cigánycsaládok elhelyezésének megoldásához. Könnyített feltételekkel lehetővé teszi a kormányhatározat, hogy a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken lakó családok állami építési kölcsönt kapjanak. A kölcsön feltétele legalább 2 éves állandó jellegű munkaviszony. E feltétellel rendelkező cigány családok ingyenesen kaphatnak házhelyet, amennyiben kötelezik magukat, hogy lakóházuk építését egy éven belül megkezdik, 2 éven belül befejezik. Az engedélyezhető építési köl csön 65 000 Ft-ig terjedhet és az kaphatja meg, aki az építési költségeknek legalább 10%-át megtakarított pénzzel, építőanyaggal, vagy sajátmaga és családja által vállalt munkával is tudja fedezni. Nagy könnyítés, hogy az építési kölcsön kamatmentes, kezelési költséget nem számítanak utána és 30 év alatt fizetendő vissza. 5 éves folyamatos munkaviszony esetén a kölcsönből 5 ezer, 10 éves folyamatos munkaviszony esetén 8 ezer, 15 éves folyamatos munkaviszony esetén pedig 12 ezer Ft-ot törölnek. Lényeges követelmény, hogy az építési kölcsönben részesült család régi lakóházát, putriját le kell bontani és újat építeni a telepen nem szabad. E rendkívül kedvezményes feltételű és világosan nevelő célzatú kölcsön nagyon meg fogja gyorsítani a cigánycsaládok végleges letelepítését.