Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

Napjainkban a többszörösen hátrányos helyzetű rétegekben jelentős részaránnyal képvi­selteti magát megyénkben a cigányság. E társadalmi rétegek kialakulása és a szocializációs folyamat zavaraiból eredő veszé­lyeztetettség növekvő mértéke a hagyományos gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet felváltó, új stratégia kialakítását, a probléma komplex megközelítését és kezelését teszi szükségessé. A gyermekvédelmi munkába a megelőzés és a kompenzálás feladatai kerültek előtérbe. A megelőzés rendszerében a tanácsok fenntartásában működő nevelési-oktatási intézményhálózatnak semmi mással nem pótolható szerepe van. Az intézményeket fenntar­tó tanácsok differenciált fejlesztési politikával, szociálpolitikával és igazgatási eszközök­kel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemben résztvevő állami, társadalmi szervek és tö­megszervezetek tevékenységének hatékonyabb koordinálásával tehették a jelenleginél eredményesebbé a megelőzést, a már kialakult veszélyeztető okok megszüntetését, a hátrá­nyos helyzetű gyermekek társadalmi beilleszkedését. A tanácsok a meglévő eszközeikkel a családot erősítik annak érdekében, hogy alkalmas legyen a gyermek nevelésére. Ha ez hatéko­nyan történik, akkor a gyermeket családi környezetéből csak abban az esetben indokolt ki­emelni - állami gondozásba (nevelésbe) venni -, ha minden eszközzel megpróbáltak már a család, a szülők gondján segíteni és az együttműködésük hiányában, eredménytelen maradt. Feladatom az, hogy a megfogalmazott célkitűzések és feladatok sajátos érvényesítéséről és megvalósításáról számoljak be, a cigány állami gondozottak vonatkozásában. II. Cigány gyermekek a gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerében A gyermek- és ifjúságvédelem a cigány családok - ezen belül a cigány gyermekek - je­lentős részével közvetve, vagy közvetlenül foglalkozik. Az 1980-as adatok szerint a megyében élő cigány lakosság megközelítőleg 22 ezer fő, a megye összlakosságának 5%-a. A 18 éven aluli népesség mintegy 10-12%-a cigányszárma­zású. Ugyanakkor a veszélyeztetett gyermekek létszámának több mint a fele, a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők létszámának 1 /3-a cigány. A Baranya megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet gondozásában lévő kiskorúak között - minden ellátási formában - az összné­pességhez viszonyított arányt jelentős mértékben meghaladva részesülnek a cigány gyer­mekek. (1. sz. melléklet) Az adatokból is kitűnően, a GYIVI e tevékenységhez több szálon kapcsolódik: 1. Közreműködünk a megelőzésben - a lehetőségek függvényében bővülő, komplex, ún. gyermekvédelmi szakmegelöző tevékenység végzésével. Ennek jelenleg is funkcionáló, hagyományos intézményei: - a nevelési segélyezés, - a pártfogolás, - az intézeti elhelyezés. (A jövő évben a szaktanácsadói hálózatot tervezzük létrehozni és a családlátogatást bő­víteni.) 2. Az intézet gondoskodik teljes körűen az állami gondozottakról, esetükben nevelé­si-gondozási, valamint törvényes képviseleti és vagyonkezelői funkciót lát el. 1. Szerény eszközökkel részt vállalunk a társadalmi beilleszkedés elősegítésében, az utó­gondozással, az önálló életkezdéshez nyújtott támogatással, a „kijáró" szerepének fölválla­lásával.

Next

/
Thumbnails
Contents