Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

III. Állami gondozott cigány gyerekek 1. A gondozásba kerülés körülményei Baranya megyében a cigány lakosság 11%-a Pécsett, 16%-a a városokban és 73%-a a községekben él. A községekben élö cigány családokra jellemző, hogy csak azok rekednek meg itt, akik anyagi, vagy társadalmi helyzetüknél fogva képesek, vagy kénytelenek elfogadni rendkívül sivár, igénytelen környezetet és életformát. Ezen települések zömében ugyanis az alapellátás hiányos és nincs a szűkebb lakóhelyi környezetben munkalehetőség sem. A veszélyeztetett cigány gyermekek gondozása, a család segítése igen gyakran a felnőtt családtagok közönye miatt szinte eleve reménytelen. A társadalmi szabályoktól eltérő normáik, értékítéletük következtében az együttműködés az esetek többségében kizárt. A népességnek ez a közege, elsősorban életvitelével összefüggő okok miatt, koncentráltan újratermeli a hátrányokat. A veszélyeztetettség gyakran az állami gondozás elrendelésével „szűnik" csak meg, és bár az állami gondozottak száma fokozatosan csökken, az állami gondozott cigányok aránya emelkedő tendenciájú. A Baranya megyei GYIVI-ben jelenleg ellátott cigány állami gondozottak családjának körülményeire jellemző adatok az állami gondozásba vétel időpontjában: - városban, székhelyközségben lakott a gyermek 41,9%-a, társközségben, tanyán, pusztán, községektől távol eső helyen 58,1%-a - a gyermek családja lakástulajdonos 17,3%-a, bérlő 36,3%>, szívességi lakáshasználó, családtag jogcím nélküli lakó 46,3%>, -összkomfortos, komfortos lakásban lakott 10%, komfort nélküli, szükséglakás, kunyhó, présház, putri 90%>, - a szülők együtt élte 36,8%, élettárssal élt a gondozó szülő 31%, egyedül gondozta a szülő, vagy nagyszülő 29,4%, árva volt 2,8%> (22 gyermek), - büntetett előéletű szülő a gyermek családjának 25%>-ában volt, - a szülők nagymértékben alkoholizáltak 30%> esetében, - a család rendszeres jövedelemmel (munkabér, szociális segély, nyugdíj Járadék) nem rendelkezett az állami gondozott cigány gyermekek 45%-ánál. Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenleg gondozásban lévő cigány gyermekek hány évesen kerültek a gyermek- és ifjúságvédelem intzéményhálózatába. A létszám közel 1/3-a 1 évesnél fiatalabb, csecsemőként vált állami gondozottá. A 3 éves kor alattiak gondozásba vételét jól reprezentálja, hogy a gyermekek jelenlegi létszámának 43,9%-a csecsemőotthonban van, illetve volt. Vagyis a cigány gyennekek jelentős hányada tartósan, huzamosabb ideig állami gondozott. Mintegy 1 l%>-ának van olyan szülői, családi kapcsolata, amelynek fejlesztését, erősítését célszerűnek és indokoltnak tartjuk. A létszám 13%>-ának szintén van a szülőkkel kapcsolata, ezekben az esetekben a családi környezet nem megfelelő, alkalmatlan a gyermek fogadására, (a kapcsolattartás formája az engedély nélküli eltávozás, szökés). Ezeknek a gyermekeknek többsége későn, 12-14 éves korban erősen túlkorosán, gyakran gyermekkorú bűnelkövetőként került állami gondozásba. Ezekben az esetekben a gyermek veszélyeztetettsége - a lakókörnyezet és család vonatkozásában - ugyan megszűnik az állami gondozás elrendelésével, de a társadalmi beilleszkedés gondjai fokozódnak, mert a gondozás időtartama alatt már nincs elegendő idő a kor-