Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

A cigánymüvelödés segítése Baranya megyében Rövid történeti áttekintés Napjaink magyar társadalmának egyik fontos feladata a cigány lakosság élethelyzetének javítása és beilleszkedésének segítése. A cigányok életkörülményeinek javítása érdekében számos intézkedés született. Először Mária Terézia 1768-as „Cigányügyi rendelete" igyekezett javítani helyzetükön úgy, hogy letelepedésre és önellátó foglalkozásra kötelezet őket. Ezt követően II. József 1782-es felújító rendeletét leszámítva a történelem alakulása egészen 1945-ig nem igazán kedvezett a cigányoknak. A felszabaduláskor Magyarországon a cigányok is egyenlő jogokat kaptak a többi állampolgárhoz hasonlóan. A felszabadulás megteremtette a felzárkózás lehetőségét a cigány lakosság számára is. 1945 óta a cigányok helyzetének javítása érdekében több intézkedés született. Az egyik legjelentősebb az 1961 .június 20-i MSZMP PB határozat, amely célul tűzte ki a cigány lakosság felemelkedése érdekében; az elkülönítésük megszüntetését, az állandó munkához juttatást, az elkülönült cigánytelepek felszámolását és kulturális színvonaluk emelését. Napjainkban is több jelentős és hathatós intézkedés látszik kibontakozni. Az állami és társadalmi méretű intézkedések ellenére a társadalom egy része még ma is előítéletekkel felvértezve szemléli ezt a kérdést, hátráltatja a jelentős változásokat hozó eredmények elérését. Erre utal Pozsgay Imre is a Cigányalmanacban írott előszavában: „hiszen hosszú ideig azt, hogy cigánykérdés van Magyarországon nem nagyon ismertük el, egyszerűen a cigányok szociális beilleszkedési problémájáról esett szó, és ebből az aspektusból megközelítve az ügy bizonyos fokig lesüllyedt településpolitikai, szociálpolitikai kérdéssé, és ezzel együtt valamiképpen a lakásosztássá, a beilleszkedést és az asszimilációt sürgető politikai magatartássá..." Helyzetkép Baranyában Magyarországon Borsod és Szabolcs megye után Baranyában élnek legtöbben cigány származásúak. Létszámuk 23 ezer, az összlakosság 5,2%-a. A megye 290 települése közül 253-ban élnek cigányok 11 %-a Pécsen, 16%>-a a többi városban és 70%-a községekben él. Baranyában kb. két évtizede még a munkaképes cigányság mintegy 3/4-e nem dolgozott. Ma már a férfiak foglalkoztatása közel teljes. Kevés azonban az állandó foglalkoztatásban lévő cigány nők aránya. Profilunk szerint és munkánk során elsősorban a megyében lévő cigányközmüvelödés helyzetét kísérjük figyelmemmel, támogatjuk és ösztönözzük a különböző közművelődési formációk kibontakozását, különös tekintettel a cigányok hagyományainak és értékrendjének talán leginkább megfelelő klubhálózat fejlődését

. A megyében jelenleg 10 cigányklub működik, közülük a véméndi, a drávapiski és az alsószentmártoni klub tapasztalatairól, eredményeiről és a komlói klub felbomlásának okairól tájékoztatunk kissé részletesebben, s így megyei általános érvényű tapasztalatokhoz is jutottunk. A kiválasztás nem volt véletlen, hiszen Alsószentmárton kizárólag cigányok lakta település, Drávapiski a többségi nemzet és cigánylakta vegyes település, Véménd a nemzetiségiek (németek, székelyek) és cigányok lakta vegyes település, Komlót városi volta és a korábban jól működő klubja miatt emeltük ki. Alsószentmárton: Homogén cigánytelepülés, 446 munkaképes korú lakosság. A klub 1971-ben alakult. Nyitvatartási rendje minden nap 6-10-ig. Programjai: zenés összejövetelek, disco, havonta egyszer ismeretterjesztő és felvilágosító előadások, politikai fórumok. A látogatók korosztálya vegyes. Az olvasni tudók nagy ré-