Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

sze látogatja a könyvtárat. Jelenleg működik egy amatör beat zenekar. Korábban néptánc csoportjuk is volt, de megszűnt. A székhelyközség művelődési házával nincs együttműködésük, a programjait ritkán látogatják. Drávapiski: A falu összlakossága 130 fő, ebből 42 cigány. A cigány családok nem elkülönülten telepedtek le, hanem a magyar lakosság között szétszóródva. A beilleszkedés nagyjából megtörtént. A cigány és a magyar lakosság életvitelében, helyzetben (munkavállalás, művelődés stb) nincs lényeges különbség. A jelenleg is működő klubban magyar és cigány klubtagok közösen vesznek részt a programokban. A rendszeres látogatók száma 20 fő körüli. Programjaik elsősorban a hét végén szerveződnek. Ezek többnyire zenés-táncos műsorok. Véménd: Az 1984 főt számláló településen közel 200 fő a cigánylakosok száma. Életkörülményeik elmaradnak a faluban élő nemzetiségiekétől. Többnyire rossz lakáskörülmények között élnek. Az általános iskolába beiskolázottak 20%-a cigány, de a nyolc osztályt elvégzők száma nagyon alacsony. A cigányklub 1981 óta működik (Búzás József vezetésével). A helyi támogatás mellett nagyrészt az ő személyének köszönhető, hogy a klub sikeresen működik. A tradíciókra, a családi és közösségi életmódra is következtetni engedő tény, hogy a lányok elsősorban 10-18 éves korosztálya, míg a fiúk 10-30 éves korosztálya alkotja a tagság zömét. Kb. 20-15-ös létszámú állandó tagsága van a klubnak, a többi cigányszármazásúak csak egy-egy programra térnek be, de programjuk szervezett és rendszeres. A legnépszerűbb a disco, de nagy érdeklődés kíséri az egészségügyi témájú előadásokat is. Rendkívül sikeres volt Fenyvesi József képzőművész kiállítása. A klubban cigányzenekar is működik, melynek sikerét jelzi, hogy meghívást kaptak az őszi velencei szemlére. A helyi Tanács munkatársai rendszeresen tartanak tájékoztatókat a klubban, s így a klub színtere egyes szociális problémák felvetésének, megoldásának is. Komló: A városban a cigányközmüvelődésnek nagy hagyományai vannak. Már a 60-as években szervezett cigányközmüvelödés volt Komlón, s ez leginkább a klub keretein belül történt. A cigányklub (melyet Krajczár Zoltánné vezetett) 1986 tavaszán megszűnt. A klub addig a beilleszkedést is jól segítette, programjuk elsősorban hétvégi discokból, az ünnepekre való közös készülődésből, a háztartási teendők gyakorlásából és az egyéb zenés rendezvényekből állt. A klubvezető hozzáértését, lelkesedését mutatja, hogy ahol szükségesnek látta családlátogatást is tett. 1984-ben többen részt vettek a balatoni regionális-klub cigánytalálkozón. A klub megszűnése után az újraindítás feltételei megvannak pl. a korábbi klubtagok többsége keresi a kapcsolatot a művelődési intézménnyel, a régi klubvezetővel. A cigány közművelődés helyi hagyományaira és új kezdeményezéseire építve 1985-ben eredményes cigánykonferenciát szervezett a megyei Cigányügyi Bizottság Komlón a megye pedagógusai, népművelői részére. A cigányközmüvelödés fejlesztésének főbb területei A nemzetiségek életét, kulturális viszonyait segítő meghatározó dokumentumok, szakmai törekvések és módszerek a cigány etnikumra történő alkalmazása a sajátos szociális és művelődési dimenziók miatt speciális megközelítést igényel. Az előbbrelépéshez rendkívül objektíven, de nem érzelemmentesen kell szemlélni a dolgokat. A tapasztalatok is azt bizonyítják, a cigányok kulturális hagyományait, eltérő művelődési fejlettségi szintjüket, igényeiket figyelembe éve a klubrendszer alkalmas lehet arra.