Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

hézkes, mivel körülményeik miatt a meggyőzésen kívül más eszköz nem áll rendelkezésre. Nem egyszer észlelhető ellenséges magatartásukat alig lehet áttörni. Okként feltételezzük az állami gondozásbavétel gyakorlati lebonyolítását, melyet a gyermekorvosi szolgálat kez­deményez. Nagy eredménynek mondható, hogy valamennyi város-járásunkban elértük, hogy a szociális szempontból veszélyeztetett, ill. a nagycsaládos cigány családok gyerme­kei minden esetben felvételt nyerhessenek bölcsődéinkbe. A körzeti orvosok, körzeti gyer­mekorvosok és a védőnők kiemelten foglalkoznak a cigánycsecsemők és a kisgyermekek látogatásával, életmódjukat folyamatosan figyelemmel kísérik és a megfelelő tanácsokkal a gondozói munka keretén belül ellátják. 3. Népesedéspolitikai feladatok A család és nővédelmi tanácsadó megkülönböztetett figyelmet fordít a cigány fiatal há­zasulandók megfelelő felvilágosítására. A szülőképes korban lévő cigánynőket már a szülő­intézményben ellátják a szükséges fogamzásgátlás korszerű eszközeivel. A művi terhes­ség-megszakítások csökkentése érdekében a szülést, illetve vetélést követően még a haza­bocsátás előtt méh-üri eszköz felhelyezéséről gondoskodnak. A terhes-gondozásban kiemelt feladatuk van a védőnőknek a cigány lakosság terhes­védelmi munkában. A Mozgó Szakorvosi Szolgálat (nőgyógyászati és gyermekgyógyásza­ti) jól szervezett és különös gonddal kíséri a cigánytelepeken élő nők és gyermekek egészsé­gi állapotát. A cigány lakosság körére is kiterjedt az 1978. évi elején megindított országos 2%-os morbiditási vizsgálat, melyek tapasztalatait a gondozási munka fejlesztésében és kü­lönösen a preventív megelőző gyógyító ellátásban lehet majd hasznosítani. 4. Szociálpolitikai intézkedések Az intézkedési terv keretében meghatározott feladatok közül kiemelkedő, vagy központi keretből a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítésére megyénk 2 és félmil­lió forintos céljellegű előirányzatot kapott az 1977-es évtől kezdve. Ennek felhasználása ér­dekében, felmérés alapján, a kulturális ágazat mellett kifejezetten szociálpolitikai problé­mák megoldása érdekében 850.000 Ft-ot bontattunk le a városok és járások részére, illető­leg a járásokon keresztül a cigányok által erősebben lakott községek számára. A felhaszná­lást figyelemmel kísértük, a tapasztalatok alapján az 1978-as, majd az 1979. évi megosztást megfelelően módosítottuk. Rendszeresen biztosítottuk, hogy az egészségügyi dolgozók főleg a védőnők és szociális gondozónők de a társadalmi aktívák is a veszélyeztetett helyzetű gyermekek sorsát figye­lemmel kísérjék, a szükségnek megfelelően intézkedéseket kezdeményeztek és abban köz­reműködtek. Az intézkedési terv keretében bővíteni próbáltuk a szociális étkeztetés lehető­ségeit, azonban egyelőre éppen a cigányok lakta településeken (Gilvánfa, Alsószentmárton) főzőkapacitás hiánya miatt ezt egyelőre kialakítani nem sikerült. Az intézkedési terv az időskorú cigányok napközi tartózkodásának érdekében feladat­kéntjelöli meg, hogy az ilyen helyeken öregek napközi otthonának létesítését szorgalmaz­zuk. Mivel az V. ötéves terv lehetőségei között napközi otthon létesítésére fejlesztési alap­pal nem rendelkezünk, csak a VI. ötéves tervben látszik realizálhatónak e program. Új hivatásos szociális gondozónői állásokat nem tudunk szervezni, ezért a társadalmi gondozás bővítését szorgalmazzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents