Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel
hézkes, mivel körülményeik miatt a meggyőzésen kívül más eszköz nem áll rendelkezésre. Nem egyszer észlelhető ellenséges magatartásukat alig lehet áttörni. Okként feltételezzük az állami gondozásbavétel gyakorlati lebonyolítását, melyet a gyermekorvosi szolgálat kezdeményez. Nagy eredménynek mondható, hogy valamennyi város-járásunkban elértük, hogy a szociális szempontból veszélyeztetett, ill. a nagycsaládos cigány családok gyermekei minden esetben felvételt nyerhessenek bölcsődéinkbe. A körzeti orvosok, körzeti gyermekorvosok és a védőnők kiemelten foglalkoznak a cigánycsecsemők és a kisgyermekek látogatásával, életmódjukat folyamatosan figyelemmel kísérik és a megfelelő tanácsokkal a gondozói munka keretén belül ellátják. 3. Népesedéspolitikai feladatok A család és nővédelmi tanácsadó megkülönböztetett figyelmet fordít a cigány fiatal házasulandók megfelelő felvilágosítására. A szülőképes korban lévő cigánynőket már a szülőintézményben ellátják a szükséges fogamzásgátlás korszerű eszközeivel. A művi terhesség-megszakítások csökkentése érdekében a szülést, illetve vetélést követően még a hazabocsátás előtt méh-üri eszköz felhelyezéséről gondoskodnak. A terhes-gondozásban kiemelt feladatuk van a védőnőknek a cigány lakosság terhesvédelmi munkában. A Mozgó Szakorvosi Szolgálat (nőgyógyászati és gyermekgyógyászati) jól szervezett és különös gonddal kíséri a cigánytelepeken élő nők és gyermekek egészségi állapotát. A cigány lakosság körére is kiterjedt az 1978. évi elején megindított országos 2%-os morbiditási vizsgálat, melyek tapasztalatait a gondozási munka fejlesztésében és különösen a preventív megelőző gyógyító ellátásban lehet majd hasznosítani. 4. Szociálpolitikai intézkedések Az intézkedési terv keretében meghatározott feladatok közül kiemelkedő, vagy központi keretből a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítésére megyénk 2 és félmillió forintos céljellegű előirányzatot kapott az 1977-es évtől kezdve. Ennek felhasználása érdekében, felmérés alapján, a kulturális ágazat mellett kifejezetten szociálpolitikai problémák megoldása érdekében 850.000 Ft-ot bontattunk le a városok és járások részére, illetőleg a járásokon keresztül a cigányok által erősebben lakott községek számára. A felhasználást figyelemmel kísértük, a tapasztalatok alapján az 1978-as, majd az 1979. évi megosztást megfelelően módosítottuk. Rendszeresen biztosítottuk, hogy az egészségügyi dolgozók főleg a védőnők és szociális gondozónők de a társadalmi aktívák is a veszélyeztetett helyzetű gyermekek sorsát figyelemmel kísérjék, a szükségnek megfelelően intézkedéseket kezdeményeztek és abban közreműködtek. Az intézkedési terv keretében bővíteni próbáltuk a szociális étkeztetés lehetőségeit, azonban egyelőre éppen a cigányok lakta településeken (Gilvánfa, Alsószentmárton) főzőkapacitás hiánya miatt ezt egyelőre kialakítani nem sikerült. Az intézkedési terv az időskorú cigányok napközi tartózkodásának érdekében feladatkéntjelöli meg, hogy az ilyen helyeken öregek napközi otthonának létesítését szorgalmazzuk. Mivel az V. ötéves terv lehetőségei között napközi otthon létesítésére fejlesztési alappal nem rendelkezünk, csak a VI. ötéves tervben látszik realizálhatónak e program. Új hivatásos szociális gondozónői állásokat nem tudunk szervezni, ezért a társadalmi gondozás bővítését szorgalmazzuk.