Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel
5. Egészségnevelés Az egészségnevelés területén valamennyi városi - járási egészségügyi osztály intézkedési tervében kiemelt szerepet kapott a cigány lakosság egészségkultúrájának növelése. Ezen egészségnevelési munkát a Baranya Megyei Tanács VB Egészségnevelési csoportja koordinálja. Az egészségnevelési csoport komplex munkatervet dolgozott kijárási bontásban. Ezek között kiemelten szűrővizsgálatokra való mozgósítás, védőoltásokon való részvétel, családtervezés, káros szokásoktól felszámolás szerepel. Az 1977. év folyamatos és járásonként szervezett különböző felvilágosító előadás rendezvényeken túl, melyek közül a legsikeresebb az alsószentmártoni és üszögpusztai volt, kb. 100-100 résztvevővel, 1978-tól rendszeresítettük a területi körzeti orvosi előadások mellett az ún. cigányfórumot, amikor is a cigányfalu problémájára koncentráltunk. A megyei Cigányügyi Albizottság segítését és szakmai támogatását igénybevéve Gilvánfát jelöltük ki, mint cigány falu modellt. Az itteni cigányfalu pedagógusai támogatása és remek hozzáállása további segítséget és iránymutatást szabhat a modell kialakításához. Az egészségnevelési munka súlyponti kérdései: a helytelen táplálkozási szokások megjavítása, a káros szokások elleni harc, a népesedéspolitikai feladatok, a korszerű családtervezési ismeretek népszerűsítése, valamint a személyi higiéné kérdései. Ezen kérdéscsoportok más-más módszereket és szemléltetési eszközrendszert kívánnak a cigány lakosság körében, így pl. egyes helyeken a táplálkozási szokások megjavítása érdekében még küzdenünk kell az egyoldalú és fehérjehiányos táplálkozás ellen. A konyhahigiénés és az alapvető technikai ismereteket is el kell sajátíttatnunk. Ennek érdekében az egészségnevelési csoport járásonként sütö-főző tanfolyamot szervezett. Ebben a munkában együttműködtünk a Hazafias Népfront bizottságaival, a helyi tanácsokkal és a Magyar Vöröskereszt helyi szerveivel. A tanfolyamok 3-4 hetes tartamúak voltak, átlagosan 30 főnyi résztvevővel. A káros szokások elleni küzdelem körében elsődlegesen szerepel az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelem. Gyermekrajz pályázatot hirdettünk, melyet kibővítettünk a káros szokások témakörére. A cigány iskolás korú gyermekektől néhány igen érdekes rajzot kaptunk. Az alkoholizmus elleni témakörben bábjátékot mutattunk be Gilvánfán. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelemben a felnőtt cigány lakosság körében értékelhető haladást nem lehet kimutatni. A családi életre nevelés témakörében az e feladatot végző körzeti orvosok, védőnők és az iskolai pedagógusok részére 1978. novemberében fórumot tartottunk, melynek kiemelt célja a cigány gyennekek iskolai, családi életre történő nevelése. 1979. májusában a járási művelődési osztályok vezetői és az iskolák igazgatói részére tartottunk kerekasztal megbeszélést. A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójával is sikerült felvenni a kapcsolatot, mely műsortervébe beépítette a gilvánfai cigányfalu bemutatását. További feladataink: Az életkörülmények javítása terén: - a területi közegészségügyi-járványügyi szolgálatoknak folyamatosan kell ellenőrizniük a még meglévő cigánytelepek közegészségügyi járványügyi helyzetét, valamint a kötelező védőoltások teljesítését. - Kiemelt feladat kell, hogy legyen a cigánytelepek szervezett rágcsálóirtása. -Negyedévenként tetvességi vizsgálatokat kell végezni a cigánytelepi lakosságnál. - A városok és járások nem telepeken élö cigány családjainál a tetvetlenítés minden esetben meg kell hogy történjen a családi gócban is.
