Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

Előterjesztő: Dr. Kóbor József megyei főorvos Egészségügyi Osztály vezetője. I. A cigány lakosság egészségügyi helyzete A megyében szétszórtan, aprófalvakban, egyenetlen megoszlásban mintegy 216 községben élő cigány lakosság egészségügyi ellátása az összlakosság egészségügyi alapellátása jól szervezett és valamennyi községben biztosított. Néhány községben, ahol a körzeti orvosi állás jelenleg betöltetlen helyettesítéssel történik a lakosság, ezen belül a cigány lakosság egészségügyi ellátása. A cigány lakosság egészségügyi helyzetét illetően az 1974. évi végrehajtó bizottsági, valamint a 194/1977. vb. sz. határozat és az annak alapján készített 1980-ig terjedő időszakra szóló, a cigány lakosság beilleszkedését elősegítő intézkedési terv a cigány lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javításával kapcsolatosan meghatározza a feladatokat. Altalánosságként leszögezhető, hogy a vb. határozat óta eltelt időben úgy a cigány lakosság életkörülményeiben, mint egészségügyi állapotának javulásában előrelépés tapasztalható. Az egészségnevelő és felvilágosító munka eredményeképpen a cigánytelepek higiénés helyzete nagymértékben javult, a cigányok körében járványos megbetegedések száma lényegesen csökkent, sőt néhány helyen még az átlagosnál is kevesebb (Siklós város). Jellemző megbetegedésként elsősorban idült légzőszervi megbetegedésekről beszélhetünk, alultápláltság ma már kivételesen fordul elő. Az átlagos életkor alakulásáról tapasztalati tények alapján megállapítható, hogy a nem cigány lakossághoz viszonyítva, az átlagos életkor alacsonyabb. A nem cigány lakosság között 18% a 60 éven felüliek aránya, a cigányoknál 5%. A várható életkor 45 évről 55 évre emelkedett, azonban így is 10-15 évvel elmarad az átlagostól. A cigány populációban bekövetkezett változások, gyermekszülés, csecsemő- és gyer mekhalandóság, kórösszetétel. Bár a gyermekszületésre, a csecsemő- és gyermekhalandóság kimutatására a nem cigány populációtól elkülönített kötelező adatszolgáltatás nem ismeretes, néhány járásban ennek ellenére rendelkezünk adatokkal. Siklós város - járás: A siklósi járás összlakossága 1978. december 31-én 44.497 fő volt, amelyből cigányszármazású 5.191 fő, az összlakosság 11.6%-a (a cigány családok száma 1.479). Más a helyzet Siklós város területén, ahol a lakosságnak mindössze 2%-a cigány, (209 fő) - ebből 117 férfi, 92 nő. 1973 óta, amikor is a cigány lakosság száma 156 fő volt, 1979.1. félévi adat szerint 209 főre emelkedett. Megállapítható, hogy a cigány lakosság számaránya 5 év alatt 34%-kal növekedett. Ez a természetes szaporodáson kívül elsősorban a bevándorlás eredménye, és mint tendenciával feltehetően a jövőben is számolni kell. 1978-ban a járás területén 671 csecsemő született, ebből 131 cigánycsecsemő volt. A járás csecsemőhalálozási mutatója 1978. évben 31.2%>-os volt, a cigánycsecsemők halálozása ennek közel a duplája, 61%-os. A város területén a 168 újszülöttből 8 cigány gyermek volt. Az össz. halálozás 23,8%>-ot tett ki, és meg kell említenünk, hogy a város területén cigánycsecsemő halott már évek óta nem volt. Szigetvár városban a cigány lakosság száma a rendelkezésünkre álló adatok szerint megközelítőleg 694 fő, ebből csak 5 család - 12 fővel - él cigánytelepen, mely várhatóan 1979. év végéig teljesen felszámolásra kerül.