Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

A járás lakosságának száma a régi járás területén 2.237 fő volt, becsült adatok szerint a megnövekedett járás területén is cigánypopuláció aránya 10%. A járásban cigánytelep nincsen. A cigány lakosság elsősorban külközösségekben él, részben öreg elhagyott lakóházakban, részben új családi OTP kölcsönnel épített és tanácsi segítséggel létrehozott sajáttulajdonú ingatlanokban. (Pl. Dobszán). Az átlagos életkor alakulása a nem cigány lakossághoz viszonyítottan nem mutat eltérést. A gyermekszülések száma magas. A járás 329 újszülöttjéből cigánycsecsemő 65. Változatlanul magas a koraszülöttek aránya, amely a még mindig fellelhető táplálkozási helytelen szokásokból és egyes esetekben a vagabund életmódból következnek. A 37 koraszülöttből a cigány koraszülöttek száma 16. Csecsemőhalálozás alakulásában a következő adatok állnak rendelkezésünkre: A járás összes csecsemőhalálozása 5 (15,1%), ebből cigánycsecsemők száma 1 (15,3%>), gyermekhalandóságot nem észleltünk. A mohácsi járás-város területén lévő cigány lakosság életkörülményei az utóbbi években lényegesen javult. Vannak olyan községek, ahol a cigány családok teljes mértékben beilleszkedtek a falu közösségébe (Dunafalva, Dunaszekcső, Véménd). A cigánytelepeket fokozatosan felszámolják, így higiénikus helyzetük is szükségszerűen javul. A területen egyetlen települést lehetne megemlíteni, ahol még ma is nagyon rossz körülmények közt élnek a cigány családok: Kölkeden putriban él mintegy 230 fő - együtt laknak betegek, öregek, és a csecsemők, felnőttek és az állatok. Rendszertelenül étkeznek, alkalmi munkából élnek, alkoholizálnak. Szerencsére járványos megbetegedések ritkán fordulnak elő. Inkább nagyobb mértékűek a légzőszervi, vese és gyomorpanaszok, itt-ott a bélférgesség. Az átlagos életkorban, csecsemő- és gyermekhalandóságban a községek más lakosaihoz képest eltérés nincsen. Az orvosi ellátással kapcsolatban kiemelhető, hogy a munkaképes korú cigányok között az indokolatlan táppénzre való igény és kísérlet lényegesen magasabb a nem cigány lakossághoz viszonyítottan. Több körzetben is gond, hogy védőoltásokra csak a védőnő többszöri felszólítására hozzák a gyermekeket esetenként rendőri intézkedést is igénybe kell venni. Komló város-járás területén 1977 óta a volt sásdi járás területéről 2, Komló város területéről 1 telep felszámolása történt, jelenleg mintegy 20 telep van még közel 1250 lakossal. A közegészségügyi és járványügyi helyzet területén a javulás igen kismértékű, a tetvesség, rühesség és a parazitás fertőzöttség továbbra is nagyfokú. Az orvosi ellátás biztosított. A védőnői cigány családok látogatási számáról külön adatokkal nem rendelkezünk. Pécs város lakosságának szociálisan és kulturálisan legelmaradottabb rétegét a cigány lakosság képezi. Topográfiailag még ma is túlnyomó többségében az I. kerületben laknak, részben még meglévő cigánytelepeken, részben a város lakossága között elhelyezkedve. Kerületenként a Pécs városban élő felnőtt cigány lakosság létszáma eltérő számot mutat, az I. kerületben mintegy 1315 fő, a II. kerületben 371 fő, és a III. kerületben 133 fő él. Az I. kerületben az elmúlt 10 évben a nagyobb cigánytelepülések (Zsigmond, Majális tér) felszámolódtak. Putriban élö cigányokat találunk Kisgyőr-iskola, Buzaberki dűlő (felszámolás alatt lévők). A városi lakosság közé betelepült cigányok túlnyomó többsége György telep, Felszabadulás út, Basamalom dűlő, Zsolnay Vilmos út, Vasas I. Szabolcsfalu és Bánomi úton található. A II. kerületben települési szempontból jóval kedvezőbb a helyzet. A Pipacs, György, Fűzfa utcai cigányok kőből épült házakban élnek. A férfiaknak munkaviszonya általában