Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

szakigazgatási szerveinek munkatársai (munkaügyi, művelődési, egészségügyi, építési és vízügyi, igazgatási osztályok), a rendőrség, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői (HNF, szakszervezetek, Vöröskereszt megyei szervei), cigánykérdéssel tudományosan foglalkozó szakemberek, a HNF megyei bizottságán belül működő cigánytanács titkára, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek megyei szövetségének osztályvezetője és a községi tanácsok elnökei (Sásd, Egyházasharaszti, Dobsza). Az évenként négy alkalommal megtartott bizottsági ülésekre rendszeresen meghívót kapott a cigány lakosság helyzetével foglalkozó Tárcaközi Koordinációs Bizottság titkára, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága propaganda és Művelődési Osztálya, a KISZ Megyei Bizottsága, a Magyar Úttörőszövetség megyei Elnöksége, a TIT megyei Szervezete, a sajtó és rádió munkatársai. A bizottsági tagok megjelenése 70-80% között mozgott

, ami az eredményes munkavégzést biztosította. A meghívottak is aktívan bekapcsolódtak a munkába, hasznos tanácsokkal és javaslatokkal segítették tevékenységünket. A bizottság a cigány lakosságnak és a nem cigány lakosságnak rendszeresen szervez rendezvényeket és meghívást kap a helyi kezdeményezésekre is. Ezen a tagok képviselik a bizottságot, vagy előadás tartásával működnek közre. (TIT fórumok, népfőiskolák, klubrendezvények, továbbképzések, helyi fórumok stb.) A bizottság tevékenysége sokrétű, éves munkaterv szerint ülésezik, programját a megyei tanács és a végrehajtó bizottság munkatervi célkitűzéseinek és üléstervének figyelembevételével állítja össze. Üléseit a helyi tanácsi vezetők beszámolójához kapcsolódóan, esetenként kihelyezve, a helyszínen tartotta, (Dobsza, Sásd, Magyarmecske, Babarc stb.) A bizottság az elmúlt nyolc évben, a minden évben visszatérő napirendek mellett (éves munkaterv, céltámogatás elosztása stb) 74 témát tárgyalt meg. Városi és községi tanácsi beszámolók, vállalati tájékoztatók, telepfelszámolás állása, az állami gondoskodásról, gyermekvédelmi tevékenységről, a családsegítő hálózat munkájáról, a cigányság foglalkoztatási gondjairól, iskoláztatási, közművelődési, teendőkről, egészségügyi helyzetükről. Több ízben komplex módon foglalkozott a megyében élő cigány lakosság életkörülményeinek változásával. Tájékoztatót hallgatott meg a megyei cigánytanács munkájáról, a cigányklubok helyzetéről, a HNF, a szakszervezetek, a KISZ, a Vöröskereszt megyei szerveinek ez irányú tevékenységéről. Napirenden szerepelt a zömében cigánylakta települések infrastrukturális ellátottsága, a tanácsok cigányügyi bizottságainak munkája és a bűnözés alakulása is. Az előterjesztések többségükben gondos és lelkiismeretes munkáról tanúskodtak, megvitatásukat élénk érdeklődés kísérte. Felelősségteljes és megtisztelő megbízatásként értékeltük, hogy a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága elé kerülő, a cigány lakossággal foglalkozó, írásos előterjesztés készítése során meghallgatták véleményünket, kérték észrevételeinket. Korábban a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, jelenleg a Belügyminisztérium szervezésében évi 3-4 alkalommal kerül sor a Cigányügyi Koordinációs Bizottságok titkárainak közös tapasztalatcseréjére, konzultációjára, továbbképzésére. Baranya megye 1982-ben és 1987-ben volt rendező. Az MT TH szervezésében két ízben vettünk részt a cigány lakosság helyzetére irányuló más megyékben lefolytatott célvizsgálatokban. A megyei tanács által indított helyi tanácsi komplex felügyeleti vizsgálatok során, ha az érintett tanács közigazgatási területén nagyobb arányban élnek cigányok, kikérték véleményünket, észrevételeinket