Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
Lehetőség szerint jelen vagyunk a helyi tanácsok testületi ülésein , ahol a cigány lakosság helyzete szerepel napirenden. Ajánlásukra Pécs Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Cigányügyi Koordinációs Bizottságot, három közös tanács (Mindszentgodisa, Egyházasharaszti, Magyarmecske) cigányügyi bizottságot hozott létre. A bizottság aktívan közreműködött a megyei népfronton belül megalakított megyei ci gánytanács létrehozásának előkészítésében. Tagjaink megjelennek ülésein, felkérés alapján előadásokat, tájékoztatókat tartanak egy-egy részterület aktuális gondjairól. Kiemelt feladatnak tekintjük figyelemmel kísérni azon települések fejlődését, amelyekben a cigány lakosság aránya magas. Ezt mutatja, hogy 1980-ban a megyei tanács szakigazgatási szervei tervet fogadtak el az Alsószentmártonban élö cigány lakosság beilleszkedésé nek segítésére. A program nagyrészt megvalósult. (Javultak a foglalkoztatási mutatók, a székhelyközségben új iskola épült, Alsószentmártonban óvoda, napközi otthon és klubkönyvtár került kialakításra) Nagyarányú lakóházépítés és felújítás indult meg. A belterületi utak nagy része szilárd burkolatot kapott. Átalakításra került a vegyesbolt és az italbolt stb. A község 2000-ig szóló fejlesztésének terve koordinálásunkkal a közel jövőben készül el. A bizottság kezdeményezésére és szervezésében zajlott le a megyei „Cigánynapok" elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek során tanácsi tisztségviselőkkel, pedagógusokkal, közművelődési szakemberekkel, népfrontaktívákkal folytattunk eszmecserét. Erre az alkalomra a bizottság kiadásában jelent meg a „ Cigánymesék " című kötet is. Évi 2-3 alkalommal a TIT segítségével fórumot tartunk a témában jártas országos szakemberek előadásában (Művelődési Minisztérium, MSZMP Társadalomtudományi Intézete, MTA Nyelvtudományi Intézete, Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége) A kialakult állandó hallgatói létszám 70-80 fő. Fontosnak tartjuk azokat a helyi cigány fórumokat, amelyeket a megyei népfronttal közösen szervezünk. Ezeken a település fejlődéséről, gondjairól tájékozódhatunk, közösségi jellegű elképzelésekről, egyéni problémákról szerzünk tudomást. A megfogalmazott kéréseket vagy megoldjuk, vagy írásban továbbítjuk az illetékes szervekhez. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a megyében működő cigányklubok munkáját. Vezetőiknek évi egy alkalommal továbbképzést szervezünk. Hagyomány Tolna, Somogy és Baranya megyék cigányklub vezetőinek regionális tapasztalatcseréje, aminek rendezői 1984-ben voltunk. A bizottság tagjai szervezik és eredményesen működnek közre a cigány tanulók megyei olvasótáborának megvalósításában. Sajátos céljaiért, programjaiért országos elismerést is kapott a tábor vezetése. Mohácson 1987-ben szerveztek először tábort a hátrányos helyzetű tanulók részére. Törekvéseink amatör cigány együttesek létrehozására ebben az évben kezdenek beérni. Mohácson, Almamelléken és Gerdén a „ Ki Mit Tud"-ra cigány táncegyüttes alakult. A TIT megyei és városi szervezeteinek közreműködésével a közelmúltban Komlón, Alsószentmártonban és Gilvánfán cigány népfőiskolát szerveztünk. A rendezvénysorozat előadói országos és megyei szakemberek voltak, köztük a bizottság tagjai is. Az ismeretterjesztésen túl célunk a mindennapi életvitelt segítő, alakító tudás közvetítése. Pécsett a meszesi városrészben egészségnevelési és közművelődési előadássorozatot indítottak. Országos szervezésben 1984-ben kezdtük meg a cigány családsegítő hálózat kiépítését. Jelenleg 16 településen 18 fő tiszteletdíjért végzi a családlátogatásokat, a problémák feltárását, közvetítését, vagy megoldását. Városi tanácsainknál főállású családsegítők tevékenykednek, Siklóson, Mohácson és Szigetváron kapcsolt munkakörben.
