Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

szülő viszonya az iskolához. A legtöbb szülő csak az írás és olvasás elsajátítását tartja szükségesnek, más foglalkozás nem igen jelenik meg képzeletvilágában, mint a fiúk számára a segédmunka, hogy minél előbb keressenek, a lányok számára az anyaság, a napszám, a takarítás. A faluba, városba beköltözött, már jó néhány éve rendes lakásban lakó cigány családoknak az iskolához való viszonya igen pozitív. A szülők törekvése, hogy a gyerek elvégezze az általános iskolát, és utána szakmát tanuljon. Az integrálódás útjára lépett cigány családok jó része azonban még nem jutott el erre a fokra. Megoldás-e a cigányiskola, vagy sem? Hol vannak a cigány iskolák és cigány osztályok? Elsősorban ott, ahol nagyobb telepek vannak: Komló, Mágocs, Szászvár, Alsószentmárton, Gilvánfa. Osztályok: Mágocs, Komló, Vásárosdombó, Kisvaszar, Godisa, Szálainak. Ezek képviselik azt az iskolatípust, amely jelenleg haladásukat biztosítani tudja. Távol áll az a gondolat, hogy újabb cigány iskolát létesítsünk és a létesítetteteket végleg megtartsuk. De ezen iskolák eredményei - főleg a Komló Kossuth-aknai alsó tagozat - szépek. A bukási arányok csökkennek. Azonkívül jelentőségük, hogy pszichikai szempontból sokat segítenek. A tanulók nem kerülnek megoldhatatlan feladat elé, sikerélményhez jutnak, elkerülik a nem cigánygyerekekkel gyakran kialakuló konfliktushelyzeteket. A jelenlegi helyzet, legalább alsó tagozati szinten bizonyos ideig a cigány iskolák és a cigány osztályok léte biztosítja a fejlődés optimális feltételeit. Az állami oktatás helyzetéről szóló KB vitaanyagban szerepel a cigány tanulók magas bukási aránya, amely arányt egyesek érthetőnek tartják, abból kiindulva, hogy a bukottak több mint 40%-a olyan cigánygyerek, akikkel rossz körülményeik miatt az iskola nem tud hatékonyan foglalkozni. E hiba kiküszöbölésén is sokat segítenek a meglévő cigányiskolák és osztályok. Ezek hatékonysága növekedik az általános iskolai napközi otthonok kifejlesztésében, ameh éknek száma egyre nő: Alsószentmárton (200 tanuló), Gilvánfa, Bogádmindszent, Sásd, Gerényes, Vásárosdombó, Mágocs, Kisvaszar, Versend. A cigány felnőtt lakosság kulturális helyzete, iskolázottsága alacsony, Erre az analfabéták számának alakulása is rávilágít, amely az elmúlt 10 évben csökkent ugyan, de még ma is jelentős. A cigány lakosság 30%-a írni-olvasni nem tud. Hasznosak voltak az alapismereti tanfolyamok, a különböző felnőtt tanfolyamok. A könyvtári olvasók száma a telepen lakók 15%-a. Korcsoportonként vizsgálva a helyzetet, 67%-uk tanuló. A kölcsönzött kötetek aránya is hasonló képet mutat. Vannak cigány könyvtárak, pl. Komlón. Szervezett ismeretközlő előadásokon a telepen lakók kb. 13%-a vett részt. Kedvelik a filmvetítéseket, a telepi lakosság 45%-a moziba járó. Rádiója van a cigány lakosság 9%-ának, televíziója 3%-ának A legfontosabb művelődésügyi feladatokat az albizottság a következőkben látja: Meg kell oldani a cigány gyerekek óvodai elhelyezését. Nem cigányóvodákat kell létrehozni (kivételt képez egyes telepek sajátos helyzete, pl. Komló Kossuth-akna), óvodák létesítése, főleg a nagyobb telepek közelében indokolt (Alsószentmárton, Gilvánfa, Bogádmindszent, Cserdi, Gödre, Baranyajenő, Godisa, Magyarszék.) A beóvodázás érdekében a pedagógusok mellett a társadalmi szervek segítségét is igényben kell venni, mivel ez komoly agitációs munkát igényel. Biztosítani kell, hogy az óvodákban megfelelő férőhely álljon rendelkezésre, ezenkívül szükséges a napi egyszeri ingyenes étkezés, ruhaváltás, valamint a nyitvatartási szabályozni kell.