Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Kisebb településeken, ahol a lakosság száma nem teszi lehetővé óvoda létrehozását, szorgalmazni kell az általános iskolai előkészítőket. Az előkészítő létesítését szükségesnek tartjuk: Vásárosdombón, Mágocson, Kisvaszaron. A részvétel biztosításába a társadalmi szervek segítségét is igénybe kell venni. A megyében vannak cigányiskolák (Komló, Mágocs, Szászvár, Alsószentmárton, Gilvánfa), vannak cigányosztályok (Mágocs, Komló). A nyelvi nehézségek, valamint a nagy telepekre való tekintettel ezen iskoláknak és osztályoknak ideiglenes fenntartását javasoljuk. Az általános iskolai oktatást nagyban segítik a napközi otthonok. Több helyütt cigány napközi otthonokat szerveztek (Mágocs, Kisvaszar stb) Indokoltnak tartjuk, hogy további napközi otthonokat létesítsünk a nagyobb lélekszámú cigánytelepek gyermekeinek fogadására és nevelésre. így Cserdi, Szálainak, Komló Kossuth-akna, Fürst Sándor utcai iskola helyein. Az alapismeretei tanfolyamokat is fel kell használni arra, hogy a dolgozni kényszerülő 10-14 éves gyerekek a szükséges ismereteket elsajátítsák. Problémát jelent a felmentések és a halasztások magas száma. Szükséges, hogy a hatóságok szigorúbban járjanak el ezen a téren. Indokolt megvizsgálni, hogy az alacsony jövedelmi szinten élő családok gyermekei számára miként lehetne biztosítani a napközi otthonokban az ingyenes étkezést. Gondoskodni kell arról, hogy azok a pedagógusok, akik az osztályban többségben cigány gyermekeket tanítanak és jó oktató-nevelő módszert alakítottak ki, tapasztalataikat a megyén belül kicserélhessék. Ez feladata lehetne a Megyei Továbbképzési Kabinetnek. Fokozott figyelmet szükséges fordítani a nyolcadik osztályt végző cigány tanulókra. A Pályaválasztási Tanácsadó adjon nagyobb segítséget ahhoz, hogy a legmegfelelőbb pályát válasszák. A szakmunkásképző intézetek vezetőit indokolt felkérni, hogy a pályázó cigány tanulók felvételét fokozott gonddal kísérjék. Egészségügyi helyzet Az átlagos színvonalhoz képest a cigány lakosság alacsony szintű egészségügyi körülmények között él. Az egészségügyi viszonyokat részben meghatározza a születések száma és a születésekkel kapcsolatos egyéb probléma. A korábbi életmód, a hagyományok, a kulturális és életmódbeli különbségek, a tradíciók hatása azokban a szférákban érvényesül, mely a családi élet alakulására a gyermek utáni vágyat befolyásolja. A hagyományok, szokások alakítása lassabban történik, mint a társadalmi, gazdasági fejlődés. A házasságon kívüli szülés a cigányság egyik demográfiai jellegzetessége. Általában a szülő nők megfiatalodásának vagyunk tanúi (korai házasságkötés, korai szülés). A születésszabályozás náluk is terjedő gyakorlat. A csecsemőhalálozás arányszámának növekedésére főleg az elmúlt időszakban jellemző, hogy a cigányoknál ez nagyobb fokú volt. Ennek okai a fogamzás után a szülésig terjedő időszak kedvezőtlen körülményei (kiskorúak szülése, elégtelen táplálkozás, lakáshelyzet, alkoholfogyasztás, dohányzás stb.). A csecsemők biológiai adatait összehasonlítva a nem cigányokéval szintén hátrányosabb. Ez a csecsemőhalálozást is kedvezőtlenül befolyásolja. Mindezeken a nehézségeken a segítés formája a gondozói hálózat kiépítése, illetőleg egészségügyi védőnők beállítása, akik rendszeresen látogatják a telepen élő terhes nőket és a lehetőséghez képest segítik tanácsadással, esetleg segélyek biztosításával. Koraszülés esetén a legjobb megoldás a kórházban való elhelyezés. Normális esetekben