Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

telepből 24 megszűnt. A fennmaradó 29 komoly problémát jelent. A 4 nagyobb telep (Godisa, Kisvaszar, Sásd, Vásárosdombó) hosszabb idejű fennmaradásával számolni kell s ezért helyes a legszükségesebb kommunális és szociális feltételeket a telepeken biztosítani. Amint az a fentiekből megállapítható, a cigány lakosság felemelkedését célzó munkában kiemelkedő helyük van a cigánytelepeknek s az albizottság ennélfogva szükségesnek tartja, hogy minden eszközt elsődlegesen a telepek megszüntetésére összpontosítsunk. Szükségesnek tartja, hogy ennek előmozdítása végett a végrehajtó bizottság középtávra szólóan határozza meg a cigánytelepek megszűntetésének fő feladatait s ehhez képest biztosítsa a szükséges anyagi eszközöket is. Nélkülözhetetlen továbbá, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a területeken lévő telepek felszámolására szintén készítsenek tervet. E tervek elkészítéséhez a járási hivatalok elnökei adjanak segítséget, vegyék számba a járás területén található üres lakásokat, s ily módon is mozdítsák elő e célra történő felhasználásukat. Helyenként a betelepülés eredményeként cigány utcák, falu végi „újabb cigánytelepek" létesülnek. Ez megnehezíti a beilleszkedést s ezért indokolt elkerülni az ilyen telepítést. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni a nem tanácsi szervek irányába, hogy az ott dolgozó cigány családok családtagjainak nagyobb segítséget adjanak a telepekről való elköltözéshez (lakáshoz juttatás, kölcsönök biztosítása, szállítási eszközök rendelkezésre bocsátása, bontási anyag juttatása az építkezésekhez). Ezen a téren ez legyen a központi feladat. Fokozottabban használják ki az eddig is alkalmazott sajátos eszközeiket. Fordítsanak nagyobb figyelmet a cigány lakosság lakásvásárlásának elősegítésére; a lakások elosztásánál számoljanak e családok lakásigényével; alkalmazzák előnyükre bátrabban a minőségi lakáscseréket; vállaljanak a cigány családok építkezésénél szakmai tanácsadást; adjanak műszaki segítséget. Munkaviszony, foglalkoztatottság 1962-höz képest a munkaképes cigány lakosság aránya az összlakossághoz viszonyítva csökkent. Ennek egyik oka az, hogy az összlakosság 50%-a 16 éven aluli, iskolaköteles korú. 1962 1974 Ebből telepen él Állandó munkahelye van 3073 4647 905 ez a munkaképesek 46%-a 60%-a 45.3%-a Alkalmi munkahely 1769 1482 351 ez a munkaképesek 27%-a 20%-a 17.9%-a Nem dolgozik 1754 1560 7128 ez a munkaképesek 27%-a 20%-a 36.8%-a Az elmúlt 12 évben a munkaképes korú cigány lakosság nem jutott el a teljes foglalkoztatottsághoz, mert 20%-a, a telepeken élők 36%-a nem dolgozik. A munkaképes korú és dolgozó férfiak száma viszont emelkedett. Az iparban dolgozók száma 31%-kal, a mezőgazdaságban dolgozók száma csak 15%>-kal. Ez jelzi a termelőszövetkezetek irányában jelentkező feladatainkat. A nőknél alacsonyabb a foglalkoztatottság, többségük nem végez kereső tevékenységet. A munkaképes korú népesség 74%-a aktív kereső, a férfiaknál ez az arány 90%>. A cigányok foglalkoztatottságának egyik akadálya a szakképzettség hiánya. A férfiak