Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

esetében az országos 11% szakmunkás mellett megyénkben ez 7%, a megye telepein 3,3%. A betanított munkás kategóriában az országos 12% mellett a megyei átlag 15%, a telepeken lévőknél 12%. A legmagasabb arányszám a segédmunkások esetében található, ahol az országos 55% mellett a megyei átlag 68%, s a telepeken 84%. A nők tekintetében még alacsonyabbak az arányok. Megyénkben tehát az országosnál kedvezőtlenebb a kép. A munkabér kategóriák vonatkozásában a dolgozók közül viszonylag a cigányok tartoznak a legalacsonyabb kategóriába, s ezen belül is igen rossz a nők aránya. Míg az 500 Ft-os kategóriába, valamint az 1.000 Ft-osban 38 férfire 65 nő jut, addig az 1.500-2.000-3.000 Ft-os munkabéreknél 672 férfi mellett csak 103 nő található. 3.000 Ft-on felüli bért csak 27 férfi kap. A népgazdasági ágazatok szerint az állandó munkahelyen dolgozók megoszlása, valamint az időszakos munkahelyen dolgozóké a következő: Állandó munkahelyen % Időszakos munkahelyen % Az iparban 1166 25 102 65 Az építőiparban 895 19 78 5 A szállításnál 257 5 18 1 A kereskedelemben 67 2 9 0.5 Egyéb helyen 654 14 548 36 Mezőgazdaságban 1610 35 807 5! Megállapítható, hogy az időszakos dolgozóknak a fele a mezőgazdaságban helyezkedik el, itt nagy számmal szerepelnek a nők. Kedvezőbb jelenség, hogy az állandó munkahellyel bírók száma háromszor akkora, mint az időszakosoké. A többség nem elégszik meg a változó munkahellyel. A rendszeres nagyüzemi munkát a cigányság jelentős része még nem szokta meg. A munkaviszony megszüntetése gyakori. Ebben bizonyára része van annak, hogy szakképzettségük viszonylag alacsony. Fokozott figyelmet kell fordítani ennélfogva a szakképzettség növelésére. Kérni kell ehhez a szakszervezeti szervek, fiatalok esetében a KISZ szervezetek segítségét. Ugyanígy elvárható, hogy a termelőszövetkezetek, nagyobb igyekezettel keressék a cigányok foglalkoztatásának lehetőségeit. Létesítsenek olyan üzemágakat, amely foglalkoztatásukhoz lehetőséget teremt. Pl. kosárfonás, seprőkészítés, sásfonás stb. Kívánatos, hogy egyes ősi cigányfoglalkozásokat felelevenítsenek, amely gazdaságilag is kifizetődő pl. teknőkészítés, faedények készítése. Kulturális ágazat A cigányok kulturális színvonala, iskolázottsága még jóval alacsonyabb, mint a lakosság többi rétegéé, annak ellenére, hogy az utóbbi 12 évben lényeges előrehaladás történt. A cigánysorból való kiemelkedés nagy fontosságú tényezője a cigánygyerekek beiskolázása, az általános iskola elvégzése, valamint a szakmai képzés biztosítása. A beiskolázás vonatkozásában nehézség a nyelvkérdés. Cigány-nyelv van, ezzel számolni kell, főleg a beiskolázásnál. Itt a nyelvismeret és nyelvhasználat között különbséget kell tenni. A cigányok esetében a nyelvhasználat dominál, s ez nehezíti az asszimilációt. Ennek több összetevője van: óvoda, iskola, utca, barátok, munkahely, általában maga az élet. Ha a cigányóvódások helyzetét tekintjük, ezeknek száma a megyében 331, az 1573 cigányóvodás korú közül (21%>), a telepeken 67 óvodás él. Indokolt lenne a cigánygyerekek nagyobb mérvű óvodai elhelyezése, de nem cigányóvodák létesítésével, hanem a cigányok