Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

eddig tett és a jövőben tervezett intézkedésekkel. Hangsúlyozza, hogy a felemelkedés gátját a tudati tényezők mellett az anyagi lét határozza meg. Ez utóbbi pedig a cigány lakosságnál olyan alacsony szintű, hogy még a helyes tudati ráhatás esetén is kizárja a felemelkedést. Szerinte sarkalatos kérdés, hogy az erőfeszítéseket oda kell koncentrálni, ahol a kiemelkedés lehetősége adott. A maguk részéről az eddiginél nagyobb szerepet szánnak a házi gondozónői hálózatnak a cigány lakosság vonatkozásában. A gondozónők kiképzését kiterjesztik, hogy bizonyos nevelő, ráható munkát tudjanak végezni a cigánynőknél a háztartási munkák, a pénz-beosztás, a gyerekekkel való bánásmód terén. Tóth F. Béla. ÉKV o. vezető a telepek felszámolásával foglalkozik. Ennek elősegítését célozza az OTP házvásárlási akció. Évente 60-80 ház vásárlására van lehetőség, ami a szaporulatnak csak 10%-a. A hitel igénybevételének lehetősége is annyira kötött - 2 éves munkaviszony, elötakarékosság -, hogy ezeknek a feltételeknek kevés cigány család felel meg. Dr. Görcs László, az albizottság vezetője nagyon hasznosnak ítéli az elhangzott hozzászólásokat és köszönetet mond a kiegészítő javaslatokért. Horváth Lajos tanácselnök összefoglalójában is hangot ad annak, hogy köszönet illeti a cigányügyi albizottságot azért a lelkes és áldozatos munkáért, amellyel ezt a témát gondoz) zák és a gyakorlatban megvalósítják. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottságnak javasolja, hogy ezt a munkát a maga részéről is ismerje el. A cigánykérdéssel nemcsak a cigány lakosság magas aránya, de a kérdés társadalompolitikai fontossága miatt is gyakran foglalkozik a testület. Az a körülmény, hogy az utóbbi néhány évben nem szerepelt testületi ülésen ez a téma, nem jelenti azt, hogy az erőfeszítések csökkentek volna. A további tennivalókat is csak úgy lehet megfogalmazni, hogy az eddigi úton kell továbbhaladni, néhol gyorsítva a végrehajtást. Nem várhatunk semmiféle frontáttörést, valamiféle nagy fordulatot a mai tárgyalástól sem. Célunk a téma napirendre tűzésével az volt, hogy vizsgáljuk meg, hol tartunk ebben a folyamatos, sok erőfeszítést és következetes végrehajtást igénylő munkában és hogyan folytassuk azt. A tennivalók megfogalmazásánál van egy bizonyos fordulat, ha a határozati javaslatot nézzük. Néhány évvel ezelőtt a VB ágazati szakigazgatási szerveit tette felelőssé a feladatok megoldásáért. Most egyrészt a helyi tanácsszervek faladatait határozza meg, másrészt a tanácsi bizottságok segítségét, közreműködését kéri. Ez az ügy társadalompolitikai jelentőségével függ össze. A helyi tanácsoknak azt a feladatot szabjuk meg, hogy a következő években mozgatójává váljanak ennek az ügynek és a társadalmi összefogásnak a helyi politika eszközeivel. Annak ellenére, hogy nem egy lezárt szakaszról van szó, mégis bizonyos feladatokat újra kell fogalmazni és egyértelműen meghatározni. Ezután javaslatot tesz az írásban kiosztott határozati javaslat némi módosítására az elhangzott hozzászólásokra figyelemmel. A végrehajtó bizottság egyhangúlag a következő határozatot hozza: 59/1974. VB. Határozat A Végrehajtó Bizottság megállapítja, hogy az elmúlt 12 esztendő alatt a cigány lakosság helyzetében, életkörülményeiben, szociális ellátásában folyamatos, bár nem gyors ütemű javulás következett be. Az átlagos fejlődésnél valamivel gyorsabb előrehaladás történt az u.n. cigánytelepek felszámolásában, hiszen alig több, mint egy évtized alatt a telepeken lakó