Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

cigányok aránya felére csökkent. Az erőfeszítések, a néhol tapasztalható jó kezdeményezések ellenére sem javult a kívánt ütemben a cigányfiatalok iskolázottsága. A szélesedő iskolát előkészítő tevékenység jói segíti ugyan az általános iskolára való felkészítést, de nem pótolja az óvodai ellátás elmaradásait. A magas arányú bukás és lemorzsolódás - legfőként a telepi-lakos általános iskolások között - nehezíti az előrehaladást. E jelenségek mögött anyagi és szemléleti indítékok egyaránt megtalálhatók. A telepeken lakóknál az alacsony szintű életkörülmények, az iskolától való távolság, a szülők idegenkedése és alacsony igényszintje, a környezet - ide értve a lakó- és iskolai környezetet is - taszító hatásai jelentik a legfőbb visszahúzó erőt. A megye lakosságának szemléletében előnyös változás következett ugyan be a cigány lakosságot illetően, de ez még nem vált általánossá. A felnőtt lakosság kulturális helyzete, iskolázottsága és műveltségi szintje alig javult. Az egészségügyi körülményekben is lassú a fejlődés. Gyakori a házasságon kívüli szülés, az ezt kísérőjelenségek ma is magas szinten tartják a csecsemőhalálozást. A cigány lakosságot érintő bölcsődei ellátás alatta marad az igényeknek és a nem cigány lakosság ellátási szintjének is. Javult elsősorban a férfi cigánynépesség foglalkoztatási színvonala. Ez mindenekelőtt az állandó munkaviszonyban állók aránynövekedésében mérhető le. A cigány lakosság természetes szaporodásának gyors üteme miatt és főként a telepeken élő nők alacsony foglalkoztatási szintje miatt, még ma is magas (20%) a munkaképes, de mégsem dolgozók aránya. Az ipari munkáltatók hathatósabban, a mezőgazdaságban kevésbé hatásosan segítették elő a cigány lakosság foglalkoztatásának szélesítését. Az alacsony szakképzettségi szint miatt a megye cigány lakosságának bér- és jövedelemviszonyai az országostól elmaradnak. A végrehajtó bizottság a cigány lakosság életében bekövetkezett előnyös változásokat egy hosszabb időn át megvalósuló folyamat kezdeti eredményeinek, tennivalóit hosszabb távra számított feladatoknak ítéli meg. A cigány lakosság helyzetének, életkörülményeinek a további javítására a legfontosabb feladatokat a következőkben indokolt összegezni: 1. 1. A tervszerűség erősítésével, a társadalmi összefogás szélesítésével továbbra is segíteni kell a cigánynépesség áttelepülését a falvakba. Az alacsony életkörülményeket nyújtó cigánytelepek differenciált vizsgálatával elő kell készíteni és meg kell gyorsítani a telepek felszámolását, meg kell akadályozni az új telepek kialakulását. A hosszú éveken át fel nem számolható telepek legalapvetőbb ellátási igényeinek kielégítéséről gondoskodni kell. A telepek felszámolásában mutatkozó járásonkénti nagy eltérések okait és tennivalóit külön kell vizsgálni. Fel kell mérni a helyi tanácsok azon sajátos eszközeit (lakásgazdálkodási, szociális stb.), amelyek felhasználhatók a telepek felszámolásának gyorsítására. A hasznos tapasztalatok átvételével segíteni kell helyi tanácsaink tevékenységi körét a cigány lakosság szociális körülményeinek javításában. 2. Erőteljesebben szükséges szorgalmazni a rendszeres munkavállalást a cigány lakosság körében. Jobban kell törődni a telepi lakosság rendszeres munkavállalásával s nagyobb lehetőséget szükséges teremteni a nők foglalkoztatásának. Jobban fel kell használni és általánosítani az üzemek kedvező tapasztalatait. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai munkaerőmérleg alapján határozzák meg a cigány lakosság munkavállalásának növelése érdekében teendő intézkedéseiket. Ebben fogalmazzák meg a cigány lakosság