Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Véleménye szerint azonban hiába hozunk létre bármilyen csoportot, ha nem biztosítjuk a személyi, tárgyi feltételeket. Ezért javasolja, fogalmazódjék meg a vb. határozatban, hogy a cigány tanulók fejlődéséhez az optimális körülményeket biztosítani kell. E kérdés megoldását szolgálják a jó pedagógiai módszerek kidolgozása, a tapasztalatcserék is. Az utóbbi években sokat léptünk előre a retardált gyerekek fejlesztésében. Az új módszerek kidolgozása és bevezetése elsősorban a cigánygyerekek érdekében történik, ha ezt így külön nem is hangsúlyozzuk. Az igazolatlan mulasztások némileg csökkentek. Ezt a kis eredményt is csak nagy erőfeszítéssel lehetett elérni, és ez elsősorban a pedagógusok érdeme. Javasolja, szerepeljen a határozatban, hogy a községi tanácsok vezetői felelősek - az iskolaigazgató áttételével - az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért. A rendőri szervek sokat tesznek a megelőzés érdekében, de kevésbé foglalkoznak az egészen korai megelőzéssel, a gyermekkorral. Sokat jelentene, ha a községi rendőr időnként megjelenne a telepen olyan céllal, hogy járnak-e a gyerekek iskolába? Bernics Ferenc műv. o. vezető a határozati javaslatnak azon részéhez tesz megjegyzést, mely szerint meg kell vizsgálni a napközi ellátás térítésmentes biztosításának lehetőségét. A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése erre módot ad, és a megyében alkalmazzák is ezt a cigány gyermekek esetében. így ilyen határozatra nincsen szükség. Dr. Jerszi István vb. tag egyetért a jelentéssel és a határozati javaslattal. Véleménye szerint is a munkába állításban kell elsősorban előrelépni. Még mindig közel 40%-a nem dolgozik a munkaképes cigány lakosságnak. Igaz az a megállapítás is hogy a dolgozói kollektívák idegenkednek a cigányoktól. A munkáltatók felé kellene ebben a vonatkozásban bizonyos intézkedéseket tenni, mert egy munkahelyi kollektíva hatása nagyon pozitív lehet. Van néhány üzem a megyében, ahol a munkaerő-gondok miatt igen sok cigány dolgozót foglalkoztatnak és itt a vezetők kénytelenek voltak újszerű megoldáshoz folyamodni. Alaposabban meg kellene vizsgálni ezeket az üzemeket - Drávaszabolcsi Lengyár, Szigetvári Konzervgyár-, hogy milyen módszerekkel sikerült a cigány dolgozókat helyhezkötniök, munkához való viszonyukat megjavítani. A cigány lakosság általános felemelkedése érdekében tett intézkedések is hoztak némi eredményt, de itt is többet kell tenni. Elsősorban a még mindig jelentkező előítélet leküzdése jelent feladatot. Az iskoláztatásról már szó esett. Egyetért azzal, hogy a hátrányos helyzetű tanulók oktatását valamiképp megkülönböztetett módon kell megoldani. Jobban kellene élni a diákotthoni elhelyezés lehetőségével. A meggyőzés és segítés mellett a megfelelően alkalmazott adminisztratív intézkedések is eredményre vezethetnek. Nem kell félni ezek alkalmazásától az iszákosokkal, garázdákkal és munkakerülőkkel szemben. Végül megemlíti a születésszabályozás kérdését is. E vonatkozásban is segíteni kellene a cigány lakosságot. Dr. Kóbor József egészségügyi o. vezető a születésszabályozással kapcsolatos megjegyzésre reflektál. A cigány lakosságnál az élveszületések száma 13-15% között van, tehát háromszor annyi, mint a lakosság egyéb rétegénél. A népesedéspolitikai intézkedések végrehajtásában az elmúlt egy év alatt sikerült előrelépni, mert háromszor annyi mechanikus fogamzásgátlót vettek igénybe cigány asszony ok, mint nem cigányok. Egyébként az egészségügyi szervek 3 éves tervet dolgoztak ki, melynek célja, hogy minden reproduktív korban lévő cigány-asszonynál 3 gyerek után megtörténjen a mechanikus fogamzásgátlás. Dr. Nagy Tibor, az EÜ Minisztérium osztályvezetője foglalkozik a Tárcaközi Koordinációs Bizottság e témában hozott állásfoglalásával és az Egészségügyi Minisztérium részéről