Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

2. sz. melléklet Baranya Megyei Tanács VB Cigányügyi Koordinációs Bizottsága Pécs, Rákóczi u. 34. 1-1682/1981. sz. A CIGÁNY LAKOSSÁG TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSE Jelentés a Baranya Megyei Tanács 1981. december 21-i ülésére Előadó: Pirisi János, a bizottság elnöke Az előterjesztést a Baranya Megyei Tanács VB Cigányügyi Koordinációs Bizottsága és a HNF Nö- és Rétegpolitikai Bizottsága együttes ülésén megtárgyalta. Bevezetés, előzmények „A cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról" szóló 1961. júniusi MSZMP PB határozatot követően a tanács állásfoglalása alapján 1961. október 9-én Baranya megyében megalakult a cigánykérdéssel foglalkozó társadalmi bizottság, felmérte a megyénkben élő cigány lakosság helyzetét és azt a tanácsülés elé terjesztette. A Baranya Megyei Tanács az 1962. április 18-án tartott ülésén megtárgyalta a bizottság jelentését és 1/2/1962. Th szám alatt határozatot hozott a további tennivalókról. A jelentés részletesen beszámolt az akkor 2867 családban élő 13.175 cigány (Pécs nélkül) életkörülményeiről, mely a felszabadulás óta eltelt időszak kétségtelen fejlődése ellenére is igen siralmas képet mutatott. A cigányság nagy része a megye 168 telepén élt, kétharmaduk lakáskörülményei az átlagos színvonal alatti volt. A cigánynépesség 37,2%-a írástudatlan, a tankötelesek 73%-a járt csak rendszeresen iskolába. Megoszlásuk az alsó és felső tagozat között 87%, illetve 13%. A Tanács intézkedési tervet fogadott el, és ezzel megkezdődött megyénkben a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének intézményes segítése. Az eltelt húsz év alatt öt esetben tanácsülés, három esetben pedig végrehajtó bizottsági ülés tárgyalta meg a cigány lakosság helyzetét. Egy esetben ( 1978-ban) a Tárcaközi Koordinációs Bizottság előtt számolt be a megyei tanács elnöke a cigány lakosság élet- és munkakörülményeiről. Tanácsülés utoljára az 1969. december 22-i ülésén tárgyalta a témát. I. Népesség, településszerkezet A megyében élő cigány lakosság létszáma (Pécs várost is beleértve) megközelítőleg 22 ezer fő, a megye összlakosságának 5%-a. Az abszolút számot nézve Baranya a megyék sorában a harmadik, a cigány lakosság össznépességéhez viszonyított arányát tekintve a hatodik helyet foglalja el. Nagyobb létszámban csak Borsod-Abaúj-Zemplén (56 ezer fő) és Szabolcs-Szatmár (36 ezer fő) megyében élnek cigányok. (Magyarországon összesen: 325 ezer fő.) 1962-ben a megye lakosságának (Pécs nélkül) 4,6%-a volt cigány, jelenleg 7%-a (2. sz. melléklet). A növekvő népesedési ütem oka elsősorban a cigánycsecsemőknek az össz születéseken belüli nagyobb, 12-13%-os aránya és a csecsemőhalálozás csökkenése (az 1960-as évek előtti 110 ezrelékről 44 ezrelékre). A megye 291 település közül 253-ban élnek cigányok (87%). A cigányok eloszlása járásonként településenként egyenetlen. A legnagyobb arányban a siklósi járásban találhatók, az össznépességen belüli arányuk Pécs megyei város területén a legalacsonyabb. (1., 2. sz. melléklet.)