Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
A városokban, illetve községekben való letelepedésük is lényegesen eltér az általános települési arányoktól. A cigány lakosság 11%-a Pécsett, 16%-a a városokban és 73%-a a községekben él (ugyanez az arány a megye össz lakosságára vonatkoztatva 40%, illetőleg 42%). Az eltérő letelepedési arány számos ellátási problémát vet fel, ami hátráltatja integrálódásukat. A telepek felszámolása , a családok lakáshoz juttatása, a cigányok beilleszkedésének, életszínvonaluk emelkedésének egyik alapfeltétele. A beszámolási időszak folyamán az egyik leglényegesebb eredményt a cigányság letelepítésében, lakáskörülményeik javításában értük el. (4. sz. melléklet). Az elmúlt tíz évben a cigány családok több mint kétharmada jutott új otthonhoz. A megyében (Pécs város nélkül) szociális hitelből 118 lakásépítés és 673 lakásvásárlás valósult meg. Saját erőből 422-en oldották meg problémájukat. Szolgálati lakásokból 145-et, tanácsi lakásból pedig 317-et juttattak cigány családoknak. Üresen álló lakóház vásárláshoz 1643 esetben biztosítottak hitelt. Az akciók eredményeképpen fokozottan csökkent a telepek és az ott élő cigányok száma. (3. sz. melléklet.) A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy akik jobb lakáskörülmények közé kerültek, egész életmódjukat könnyebben, gyorsabban változtatják meg. A kertes házakban sokan foglalkoznak már zöldség- és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel. Példákat találunk arra is, hogy a szoba-konyhás lakást bővítették, komfortosították. A lakások berendezése korszerűsödik, több családnak van tv-je, rádiója. A mosógép, centrifuga, magnó, lemezjátszó is több családban megtalálható. Néhányan nagy szorgalommal mellékmunkák vállalásával igyekeznek pótolni gazdasági elmaradottságukat. Az alacsony szobaszám, a kis alapterület - amely a növekvő családméret, az új generáció felnövekedése miatt egyre szűkösebbé válik - azonban sok esetben akadályozza az új életforma kialakulását, megszilárdulását. Az épületek rossz állapota, a felújítás hiánya is gyakran vezet a lakásgondok újratermelődéséhez. A lakásviszonyok javulását sem követi minden esetben az életmód kedvező változása. A megváltozott életkörülményekkel való élni tudásra, a folyamatos segítő, nevelőmunkára a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A még meglévő telepek felszámolását főként anyagi problémák hátráltatják. Az építési költségek, valamint a ház- és telekárak jelentős emelkedése miatt a szociális hitel összege (melynek emelkedése relatíve kisebb volt), ma már a szerény igényeket kielégítő lakások megszerzéséhez sem elegendő. A rendelkezésre álló hitelösszegből még megvásárolható üres épületek pedig olyan eldugott kis falvakban találhatók, ahol egyéb problémákkal (munkalehetőség, gyermek létesítmények hiánya stb) kell számolni. Nehezíti a helyzetet, hogy a telepen maradottak között igen sok a hitelképtelen személy, aki lakásproblémáját teljes mértékben állami segítséggel tudja csak megoldani. Ennek elősegítésére a megyei tanács a VI. ötéves tervidőszakra 29 célcsoportos lakás építését biztosította a még cigányteleppel rendelkező településeknek, ez azonban csak töredéke a szükséges mennyiségnek. A jövőben a telepek felszámolását elsősorban új lakóházak építésével helyes megoldani, az OTP által biztosított kölcsön összegén felül továbbra is számítva az építkezők munkáltatóinak anyagi segítségére. Ilyen szervezett keretek között működő célcsoportos lakásépítkezés folyik jelenleg többek között Kölked és Nagyharsány községekben.
