T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
den oldalról dominál. A környék legmagasabb pontja a Magyar Feterdi szőlőskerteknél van, Devecser irányában. 17. Kassát a térképszelvényen ebben a névformában, de a 19. század eleji térképen Kassa néven szerepel. A mérnök hat községtől való távolságát közli. Devecsertől negyedórányira feküdt, Birián és Gyula egyaránt másfél, Olasz 2 1/2, Belvárd 3/4 és Bolly 2 3/4 óra távolságban feküdt tőle. A szilárd épületek rovatában a lejtőn egy kis templom és az erdőben egy vadászház (Jagerhaus) került feljegyzésre. Vize a Birjántól jobbra eső cserjésben eredő kis patak, amely egy malmot működtet itt. A Birjánnál levő patakkal itt ömlenek össze. A falu alatt a magaslaton egy sűrű erdő található. Az alsó falunál többnyire száraz rétek, Szálasnál (?) mocsarak, posványos rétek vannak. Kassa (melyet a mérete miatt később Kiskassának neveztek) egy magas hegyhát oldalán fekszik, amely az egész vidéket uralja. 18. A fenti falutól északra fekvő Devetser távolsága Birjántól 1, Magyar Pétertől fél, Herendtől 1 1/4 óra - jegyzi fel a hadmérnök. Egy kis templomot jegyeztek fel a szilárd épületek rovatába. Vize egy Birjánnál levő árok és egy Magyar Pétertől jövő másik árok. Ezek együtt egy malmot forgatnak. A rácpetrei úton, a magasban van egy kis tölgyerdő. Rétjei szárazak. Egy meredek magaslat oldalán fekszik, amely minden oldalról dominál. 19. Magyar Péterd néven feljegyzett falu távolsága Birjántól 1, Lothárdtól 3/4 és Egerágtól 1 1/4 óra. A szilárd épületek rovatába egy kis templomot és egy malmot jegyeztek fel. A vize a Lothárdnál eredő kis patak egy mély völgyben folyik. A falunál levő hegyoldalak sűrű cserjével benőttek. A magaslat bal oldalán Egerág felől egy fiatal tölgyerdő van cserjéssel. Rétjei szárazak. A falu egy meredek magaslat oldalán található, ahol széles szőlőskertek dominálják az egész vidéket. 20. Egerág távolsága Lothárdtól 1 1/4, Szemeitől és Udvartól egyaránt l-l, Kis Kozártól másfél és Mislenytől, amit Mysliennek jegyzett fel, 1 1/4 óra. Szilárd anyagból egy kis templom és plébánia készült az erdőnél. A vizek rovatába azt rögzítették, hogy egy, a faluban eredő víz lejjebb három malmot forgat. A templomnál, a falu hosszában tölgyerdő van, amely gyalog mindenütt járható. A rétek rovatát dettózta, vagyis itt is szárazak voltak a rétek, mint Magyar Peterden. Egerág két hegyhát lejtőjén fekszik, amelyek közt a Szemeire vezető úton levő hegy a legmagasabb és ez dominál. 21. Szőke (vagyis mint az előzőekben láttuk: Szőkéd, amely már a 19. század eleji térképen is Szőkid névformában szerepelt). Németi és Pogány falvaktól l-l órányira, Udvardtól másfél, Egerágtól fél és Herendtől 11/4 óra távolságban van. A szilárd épületek rovatában sem ebben a faluban, sem az utána következő négy faluban nem volt feljegyzett épület. Az Udvardnál eredő víz Szőkéd falu alsó részénél halad és Atta alatt egy malmot forgat. Erős esőzés után a víz kilép a medréből és elárasztja a réteket, úgyhogy azok nem járhatók, nem hozzáférhetők. A falu mögött egy nagy, sűrű erdő van, cserjével benőve, többnyire tölgy- és hársfákkal, amely Atáig húzódik. A réteknél a felette levő adatokat dettózza, vagyis szárazak a rétjei. A falu egy magaslat lejtőjén fekszik, amely a környéket uralja. 22. Atta, a térképszelvényen, sőt még a 19. századi térképen is ebben a névformában szerepelt, majd utóbb változtatta nevét a mai Átára. Távolsága Németitől, Egerágtól és Herendtől egyaránt 11/4 óra, míg Szőke (Szőkéd) 3/4 órányira volt tőle. Vize Szent Trinitás irányában folyik, Egerág és Szőke felé egy ásott árokban tűnik el. A fent említett erdő mellett egy hasonló fekszik. A völgyben, Szt. Trinitás irányában mocsarasak a rétek. Atta egy kis magaslat kezdetén fekszik, amely Szt. Trinitásnál dominál. (Itt van a tájolási pontja.) 23. Szemel (a neve a 19. századi térképen Személy) távolsága Kis Kozártól 1, Nagy
