T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Kozártól 1 2/4, Sárostól (helyesen Soros) 1 1/4 óra. Két vize volt, egy kicsi, amely a szőlőknél, s egy másik, amely a sórosi kocsmánál eredt. A falu felett balra álló erdőség nagyrészt tölgy, a malom felett kis cserjebokrok. Jobbra a völgyben többnyire nedvesek a rétek. Szemel egy magaslaton fekszik, és előtte van egy széles völgy. Az Egerágra vivő felső út dominál. 24. Lothar-d távolsága Szemeitől fél, Sorostól 1 1/4, Háságytól másfél és Hidortól 2 óra. Vize egy Szemeiről jövő árok, itt egy malmot forgat és van még két, a felső faluban eredő forrás. A Magyar Peterd felé vivő magaslaton egy kis tölgyerdő, a falu felett pedig cserjebokrok vannak. A rétek a völgytől balra és a malom alatt és felett nagyrészt nedvesek. Lothard lejtőn fekszik és minden oldalról dominál. 25. Birján (a szelvényen Birián névformában) hat helységtől való távolságát rögzítették. Eszerint Lothárd negyed órányira volt tőle, Sáros vagyis Soros 11/4, Hasad (Hásságy) 11/2, Hidar (helyesen: Hidor), Olasz és Gyula pedig egyaránt l-l óra távolságban feküdt tőle. Vize egy kis patakocska volt, amely e faluban eredt. Az erdők rovatában jobbra, a kerteken túl kis cserjéket jegyeztek fel. Rétjei Devecser felé a völgyben szárazak. Birján a hegyoldalon fekszik, és az minden oldalról dominál, mindenünnen látható. Ezzel zárul a hadmérnök „térképmagyarázata", leírása, amely érdekes, és az akkori katonai szemléletről is sokat eláruló információkkal, felvilágosításokkal szolgál mindannyiunknak, nemcsak a kortársaknak, de az utókornak is. A mocsaras és kiöntésekkel teli rétek ui. nemcsak a katonák számára képeztek akadályokat, de az ott lakók életét is rövidítették a mocsarak között tenyésző sok-sok moszkitóval és egyéb kártékony kórokozókkal. Ezen a szelvényen is áthúzódik egy főútvonal, de itt az út menti kocsmák, vendéglők száma viszonylag kevés, a településeké több. Az erdészház, amelyet a térképszelvényen Ráczpeterd és Nagybudmér között jelöltek - már az erdők szakszerű őrzésére, sőt bizonyos mértékű vadgazdálkodásra is utal. Tovább haladva ezen a XI. oszlopon belül a 32. szelvénybe lépünk. A szelvényen 20 település neve szerepel, de ezek mellett számos kocsma, út mentén megjelölt kisebb betűkkel feltüntetett helynév is szerepel. A már a nyugatra fekvő szelvénynél említett Üszögről út vezet a legdélibb ponton megjelölt Magyar Sáros, az oldalt megjelölt részen Sarós néven jelölt településre. (A 19. század eleji térképen Soros néven jelölték.) E települést a népszámlálás anyagában Magyar Soros néven tüntették fel, ma Magyar Sarlós a neve. 1785-ben a pécsi dómot jegyezték fel földesuraként. 80 ház állott benne és 557 lakosa volt. E településtől északnyugatra feküdt Nagy Kozár, amely ekkor közbirtokosok tulajdonában volt, s 94 házban 648 lakost jegyeztek fel benne. Tőle északnyugatra találjuk Bogárd néven feltüntetett Bogádot (Püspök melléknévvel), amely a pécsi püspök birtoka volt, s ahol 60 házat és 392 lakost jegyeztek fel ekkor. Ezzel egyvonalban, de keleti irányban találjuk Romonyát, Perekedet és Szilágyat, mindegyik a Kamara birtoka volt. Romonyán 43 házban 256 lakos élt, Perekeden 43 házban 284-en laktak és Szilágy faluban 72 házat és 548 lakost jegyeztek fel. Ugyancsak a Kamara birtokában volt az e három falutól délre fekvő Berkesd, amelyben 1784-ben 110 házat és 751 lakost jegyeztek fel. Az itt említett települések nevét áttekintve Sáros vagy Sórós nevét Korabinszky művében nem találtam, de Vályi művében Magyar Soros néven szerepel. Magyar falunak jegyzi fel Baranya megyében, amelynek földesura a Pécsi Káptalan volt. Katolikus lakosai Bogád filiáját alkották. Jó határa és jeles „vagyonnyai" vannak - írta Vályi. Pécs volt a piacuk, itt adták el terményeiket. 134 A Descriptióban Magyarsórós névformában közölte a táblázatos 134 Vályi i. m. 3. köt. 278. o.
