T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
ban egy kis bozótost említ a hegy kezdetén. A rétek rovatában jelzi, hogy ugyanaz a helyzet itt, mint Olasz faluban, vagyis szárazak a rétek. Az utak rovatában a Pécsről Mohácsra taró kereskedelmi utat jegyezte be, amely érintette Gyula községet. A falu egy széles hegyhát meredek lejtőjén fekszik - hangzik a jelentés, amelynek magaslata Nyomja felé dominál. 12. sz. Belvárd távolsága Birjántól másfél, Gyulától fél és Nyomjától 3/4 órányira van. Szilárd anyagú épülete nem volt. Vize a fenti árok, amely Belvárd és Nyomja között egy malmot működtet. A magasban egy kis cserjés bejegyzése szerepel az erdők rovatában. A réteknél ez is Olaszra utal vissza. Az út rovata üres. Belvárd egy kis hegy elején fekszik, amely dominál, de a Gyulánál levő magaslatról ágyúzással pásztázható (bestreichen szót használja!). 13. sz. Nagy Budmér távolsága Rácz Pétertől 1 3/4, Kassádtól 1 1/4, Belvárdtól és Szederkénytől egyaránt 1 3/4, Vörsendtől 2 1/4 óra volt. Egy kis templom szerepel a szilárd épületek rovatában. Két kis magaslaton át fakadó vize Borjádról a réten mélyre ásott árokban halad, amely tavasszal többnyire kiárad és elönti a réteket. Csak a hidakon lehet közlekedni. Az erdők rovatában bejegyzettek szerint a felső faluban és a magaslaton, Iván irányában kis cserjés van. A rétek a Karasiczánál többnyire nedvesek, de gyalogosan mindenütt járhatók. Az utak rovata itt is üres. Nagy Budmér egy kis magaslat lejtőjén fekszik, amely a völgyet uralja, ámde a hássádi úton levő magaslat a tájolási pontja, ez uralja. 14. sz. Boriád Bolytól (melyet változatlanul mindenütt Bollnak ír) másfél, Vörsendtől 2, Szederkénytől 1 3/4 és Nagy Budmértól fél órányi távolságban van. Szilárd építmény egy templom és egy malom volt a határában. A vizekről írva feljegyezte a hadmérnök, hogy a Karasicza néven említett árok vize itt egy malmot, majd Szederkényig négy malmot forgat. Rétjei között van még egy ásott árok. Mindkettőnek szélessége és mélysége miatt csak hidakon átjárható. A Boly felé eső magaslaton sűrű cserjés van, amely nem járható. A magaslaton, az erdőség mögött, Pocsa irányában gyalog járható. A rétek a falu mögött nagyon mocsarasak. Az utak rovata itt is és az ezt követő Herend faluban is üres. Borjád egy kis magaslat lejtőjén fekszik, amely Boly irányában egy kis sima területet képez és fent Vörsend irányában halad. A falut a Nagy Budmérnál levő magaslat uralja. 15. Herend távolsága Szemeitől 1, Lothárdtól és az itt Szőkének írt, de tulajdonképpen Szőkéd falutól 11/4, Egerágtól 1/2, Mislénytől 1 3/4 és Kis Kozártól 2 órányira volt. A szilárd épület után tudakozó rovat üres. Egy kis, a szőlőknél eredő vize van, amely a Rácz Péter melletti úton egy malmot hajt, de a terület mindenütt járható. Az erdőkről írva feljegyzi, hogy a Vokány felé vezető hegyen egy sűrű vegyes erdő van, tölgy- és hársfákkal, bozóttal és csak az utakon és a vágásokban járható. Rétjei többnyire szárazak. Egy elég meredek hegy lejtőjén fekszik. A szőlőskerteknél levő magaslat dominál, de ezt is uralja a Rácz Péter felé vezető magaslat. Érdekességként említem, hogy e falu nevét a 19. sz. eleji térképen Herrend névformában találjuk. 16. Rácz Péter a térképszelvényen is ezen a néven található. E falu távolsága Herendtől 1 1/4, Egerágtól 2, Magyar Pétertől 1, Devecsertől és Kassádtól egyaránt 3/4 óra volt. Egy kőből készült templom, egy plébánia, egy magtár (Schütt) és több gazdasági épület alkotta a szilárd épületállományát. Vize egy kis árok a rétek között. Az erdő rovatába bejegyzettek szerint a Herend felé vezető úton cserjék, a magaslaton a Vokányba vivő úton egy mély „tölgyerdő" és jobbra a magasban a bulkáni („Bulkanier Wald") erdő található. Rétjeinél Herendre utal vissza, vagyis többnyire száraz rétjei vannak. Az utak rovata itt is és a szekció továbbiakban felsorolt falvaiban is üres. A falu egy kis magaslat oldalán fekszik, és min-
