T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
20. Nagyfalu távolsága Tapolczától 1/2, Nagy Harsánytól 1, Kis Harsánytól 1 1/4, Nagy Tótfalutól másfél, Siklóstól 1 3/4 óra távolságban van. A szilárd épületek rovatában egy kis templom és községháza (Comitatshaus) szerepel. Itt jegyzik meg, hogy a falu néhány háza a következő, általunk már tárgyalt szekcióban van. Ott is feljegyezték a község jellemzőit, de itt is, ebben a szekcióban is röviden összefoglalták. Itt a vizek rovata üres, az erdők rovatába feljegyezték, hogy a falu mögött egy kis cserjés van, s az oldalán tölgyek. A rétek nagyrészt mocsarasak. Nagyfalu síkságon fekszik. A térképszelvény ábrázolása szerint ez a falu több út találkozóhelye volt. 21. Kis Tótfalu távolsága Bissétől 1, Átától 1 1/4, Szt. Trinitástól 3/4 óra. Ebben a faluban csak az erdőket feltüntető és az utolsó rovatban találunk feljegyzést. A hegyen hátrafelé sűrű tölgyerdő található, és az utakon kívül csak gyalog lehet járni. Kistótfalu a hegy lejtőjén fekszik, amely dominál az egész környék felett. Ezzel zárul a szelvény leírásának szövege. Feltűnhet, hogy a leírásban 21 helység adata szerepel, noha a szelvény oldalán csak 20 helységnevet találunk. Közelebbről megvizsgálva e problémát, kiderül, hogy e szelvény oldalán fel sem tüntetett Sz. Trinitás helység adatai bukkannak fel a leírás szövegében. A térképszelvényen ezt a helységnevet Vokány és Kistóthfalu között találjuk, jóval kisebb betűtípussal bejelölten, mint az előbbi falvakat. Ez már jelzi, hogy Szent Trinitás legfeljebb a „puszta" jogállását érhette el. Jelöltek viszont a neve mellett egy sörházat és feltüntettek egy nagy keresztet, ami a térképekhez készült jelrendszer szerint kő- vagy fából készített feszületet, út menti keresztet jelentett. Szent Trinitás út és víz mellett feküdt, illetve azok közelében. Földesuráról és lakosairól nincsenek adataink. Föltételezhetően a sörházban dolgozók lakhattak itt. A19. század elején készült megyetérképen Sz. Háromság néven jelölték. Vályi művében is Sz. Háromság néven találjuk. Szabad puszta Baranya megyében, melynek földesura gr. Batthyány uraság. Rátz Pétre filiája. Az 1840-es években kiadott Fényes Elek munkájában a „III. Siklósi járás" népes pusztái és majorjai között találjuk Trinitus névformában, mint Vokányhoz tartozó pusztát, ahol 33 katolikus és 5 zsidó lakott. Szép erdején kívül márványtörés, urasági major, „serház" és vízimalom szerepel a neve mellett. Földesura Battyhány János gróf volt ekkor. 128 Ezzel ennek a szelvénynek áttekintése be is fejeződött. A benne található falvak többnyire halmaz, illetve szalagtelkes települések. A főútvonal itt is domináns szerepet játszik. Ebben a szekcióban található Baranya megye egyik igen fontos mezővárosa: Siklós. A Descriptióban ezen a 2712 lakosú településen 185 iparosmestert jegyeztek fel. Közülük az élelmiszeripar négy iparágában 7 fő, a vegyiparban 1 szappanfőző, a fém- és fémfeldolgozó iparban 4 iparágban 15 fő, a bőriparban 6 mesterségben 86 fő, a fonó-, szövő és a ruházati iparban 6 mesterségben 42 fő, a fa- és az építőanyagiparban 7-féle iparágban 17 iparosmester dolgozott. Volt még ekkor ebben a mezővárosban 6 fazekas, 1 fésűs, 5 borbély (akiknek főfoglalkozása a seborvoslás volt), 1 könyvkötő és árus s végül egy szemüvegkészítő. Siklóson a 185 iparos 33-féle mesterséget folytatott. 129 Ez az iparszerkezet már egy fejlett mezővárosi társadalmat állít elénk, amely hazánk történetének ebben az időszakában egy munkamegosztáson alapuló vidéki városi közösséget ábrázol. Összehasonlításként említem meg, hogy a 2119 lélekszámú Kaposváron, Somogy vármegye székhelyén az ugyanakkor és ugyancsak gróf Széchényi Ferenc rendeletére elkészített leírásban 155 iparosmestert jegyeztek fel. Ezek zöme a ruházati és a textiliparban 128 Vályi i.m. 3. köt. 367. o. - Fényes Elek: Magyar országnak és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisrikai és geographiai tekintetben. Pest, 1841.1. köt. 35. o. 129 T. Papp: Iparosok. 91. o.
