T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
dolgozott. 37-féle iparágat jegyeztek fel ebben a városban, s a mesterek között találunk még kéményseprőt is, ami ebben a korban ritkaságnak számított (Siklóson pl. nem volt). Két mesterség azonban hiányzott Kaposváron, aminek mesterei voltak Siklóson: a könyvkötő és a szemüvegkészítő mester! 130 Siklós nemcsak közlekedési szempontból, hanem iparosai és a piaca révén is fontos szerepet játszott ekkor a környékének, a tájnak az életében. A következőkben rátérhetünk a XI. oszlop északi irányban folytatódó 33. sectiójának vizsgálatára. Az előző szelvényben zömében Batthyány-uradalmi falvak voltak. Ez a szelvény is nagyon sok olyan falut, települést tüntet fel, ahol a Batthyány család valamelyik tagja, vagy pedig - osztatlanul - az egész Batthyány család volt birtokos 1785-ben, az első hazai népszámlálás idején. Délről felfelé haladva Batthyány Fülöp gróf birtokához tartozónak tüntették fel a következő falvakat, településeket: a szelvény keleti részén fekvő Atta (mai Ata) falut, ahol ekkor 28 házban 193-an éltek, az ettől nyugatra fekvő Rácz Péter néven feljegyzett, de a 19. század eleji térképen Rácz Péterd néven szereplő falut 125 házzal és 927 lakossal, Nagy Budmért, ahol ekkor 51 házban 382-en laktak és Borjádot, ahol 77 házat és 569 lakost tüntettek fel. Ezek a falvak a térképszelvény déli részén, szinte egyvonalban helyezkednek el. Ugyancsak Batthyány Fülöp birtokához tartozott a szelvény nyugati felén: Herend falu 35 házzal és 257 lakossal. Fíerendtől keletre feküdt Magyar Péterd (M. Peterd) 57 házzal és 401 lakossal, s ettől délnyugatra fekvő Kásád, amely a népszámlálás anyagában és a 19. század eleji megyetérképen is Kassa névformában szerepel, de a térképszelvényen Kassát a névforma. Ezt a falut ekkor 80 házzal és 589 lakossal jegyezték fel az első népszámlálás idején. Devecser 36 házzal és 243 lakossal, Belvárd 80 házban élő 592 lakossal és Gyula 14 házzal és 69 lakossal szerepel a népszámlálás anyagában. Ez utóbbi falvak már a szelvény keleti felén találhatók. Ehhez a birtoktesthez tartozott még e szelvény északkeleti részén fekvő Luthárd és Birján. Az elsőben 65 ház állott és 453-an laktak, Birjánban 59 házban 540 lakost tüntettek fel. Batthyány Fülöp birtokában volt még a szelvény nyugati részén fekvő és a térképre Mislény névformában feljegyzett falu 37 házzal és 257 lakossal. S ide tartozott még a térképszelvényen Szőke, de a mai tudásunk és a 19. századi térképen Szőkid vagy Szőkéd nevü település, amelyben az első népszámlálás alkalmával 55 házat és 344 lakost jegyeztek fel. Ennek az előbb felsorolt 15 községnek adatait véve sorra, a következőket állapíthatjuk meg: Korabinszky lexikonában Atta névformában szerepel a későbbi Ata község, amelyről a lexikonban csak annyit tudunk, hogy a pécsi járásban feküdt. A Descriptióban Ata a pécsi járás faluja rác (szerb) lakosokkal, akik görögkeleti vallásúak voltak, Egerág filiájaként jegyezték fel. Nagy Budmérről Korabinszky annyit jegyzett fel, hogy - Kis Budmérral együtt - Baranya megyében 1 mérföldnyire fekszenek Pécstől. A Descriptióban ez a falu is a pécsi járásban feküdt, rácokat említenek lakosként, de bizonyosan magyar vagy német lakosai is voltak, mert r. katolikus és görögkatolikus vallásúakat jegyeztek fel ebben a faluban. A görögkeletiek parókiája helyben volt, a r. katolikusok Bolyhoz tartoztak. A Peterdek Péterd névformában szerepelnek Korabinszky munkájában. Négy falu volt ekkor Baranya megye pécsi járásában, amely ezt a nevet viselte, s melléknevekkel különböztették meg őket egymástól (Kis-, Nagy, Magyar- és Rácz Péterd). A Descriptióban a két utóbbit, amelyek ebben a szelvényben Batthyány-birtokként szerepelnek, a pécsi járásban talál130 T. Mérey Klára-Kaposi Zoltán: Kaposvár ipartörténete. Kaposvár, 2001.17-23. o.
