T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
vai erdőségek óriási fái a nyugati piacokra/ ahol - többnyire - talpfaként használták fel azokat. S most folytatva a XI. oszlop északi irányba haladó szelvényeinek sorát, átlépünk a 34. számmal jelölt sectióba. Ott a legdélibb ponton jelölve találjuk a már előző szelvényben is említett Nagy Falut, amelyről már a fentiekben szóltunk, s amely Batthyány-birtok volt. S amint az előző szelvényben zömmel Esterházy-birtokok voltak, az ebben jelölt 20 település nagy többsége a Batthyány-uradalom része volt, bár ide is átnyúlott - főként a szelvény keleti részére - néhány Esterházy-falu. De folytassuk Nagy Falu szomszédjánál: Tapolczánál, amely ugyancsak Batthyány Lajos gróf birtoka volt, s amelyben ekkor 22 ház állott és 122 lakos élt. E falutól északra haladva sorra jöttek Batthyány Fülöp gróf falvai: Nagy Harsány, ahol 1785-ben 176 ház állott és 1096-an éltek. Ettől északnyugatra haladva találjuk Kis Harsányt 78 házával és 476 lakosával. Tőle északnyugatra feküdt Nagy Tót Tain 93 házzal és 540 lakossal, majd e szelvény legnagyobb települése Siklós, amelyet a népszámlálásban ugyan falunak jelöltek, de bizonyosan mezővárosnak tekintettek. Ebben a településben ekkor 556 házat írtak össze és 2712 lakost jelöltek. E településtől északra találjuk Kis Tót Falut, ahol ekkor 41 ház álllott és 226-an él. E szelvény északi részén, a Trinitás patak közelében találjuk az ugyancsak a Batthyány Fülöp gróf uradalmát képező Vokányi, ahol 112 ház állott és 739-en laktak, majd ettől keletre a térképen Balkonya néven felrajzolt, s a valóságban (Német) Palkonya néven szereplő falut, ahol 48 házat és 326 lakost jegyeztek fel 1785-ben. E falutól északkeletre terül el Iván, melyet a másik hasonló nevű Baranya megyei falutól a Batthyana melléknévvel különböztettek meg. Ma: Ivánbattyán, s földesura ennek is Batthyány Fülöp gróf volt. Ebben 26 házat és 163 lakost jegyeztek fel. Ettől keletre találjuk Kis Budmért, ahol 45 házban 295-en laktak, s délre Kövesdet, mely utóbb a Villány melléknevet kapta, és Jakab Falut. Az előbbiben 56 ház állott és 335-en éltek, Jakab Faluban pedig 44 házban 300-an laktak. Batthyány Fülöp uradalmához tartozott még a fenti falvaktól délkeleti irányban fekvő Virágos falu, ahol 38 házat és 266 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Ezek voltak e szelvény Batthyány-birtokai. Vizsgáljuk meg ezek további, a 18. század végéről származó adatait. Tapolczáról Korabinszky csak annyit jegyzett fel lexikonában, hogy az magyar falu Baranya megye siklósi járásában. Harsány két falu volt Baranya megyében, 1 mérföldnyire Siklóstól. Mindkettőben, vagyis Kis- és Nagy Harsányban is állt egy-egy református templom. Tóthfalu ugyancsak kettő volt ekkor Baranya megyében. Ezek magyar falvak voltak. Kis Tótfalu - a lexikon szerint a pécsi járásban, Nagy Tóthfalu pedig a siklósi járásban volt, 1 3/4 mérföldre Siklóstól, keleti irányban. Ez utóbbiban feljegyzett egy református templomot. A fent említett öt falu mindegyike a Descriptióban közöltek szerint a siklósi járásban feküdt. R. katolikus és református magyar lakosaik voltak. Nagyharsányban laktak még görögkeleti vallású szerbek is. Kisharsány, Nagytótfalu és Tapolcza katolikusai Siklóshoz tartoztak. A reformátusoknak (Tapolca kivételével, amely Nagyfaluhoz tartozott) mindegyik faluban volt református parókiája. Nagyharsányban feljegyezték, hogy a görögkeletiek Beremendhez tartoztak egyházszervezetileg. 123 Korabinszky lexikona hosszabban foglalkozik Siklóssal, amely Schiklós vagy Schoklosch néven szerepelt, mint német, magyar és illyr mezőváros Baranya megyében, 2 mérföldnyire Pécstől déli-délkeleti irányban, Baranyavártól északnyugati és Mohácstól 4 mérföldre nyugati irányban. A település 1 mérföldre van a Dráva bal partjától. A lakosok, akik123 Korabinszky i. m. 748, 225, 778. o. - T. Papp i. m. 28, 29. o.
