T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

nek különböző jól megépített házai vannak, kereskedelemből, iparból (a Profession szót használja, ami már magas fokon űzött ipari foglalkozást jelzett!) és szőlőmüvelésből élnek. A kastély, amely egy szikla északi oldalán épült, hajdanán meg volt erősítve. Nyolcvan láb mély, sötét börtönéről nevezetes, ahol 1402-ben Zsigmond király töltötte az idejét, amelyet egy, a kályhára vésett latin mondás örökített meg. Siklóson két hegyben két eltérő színű márványt bányásznak. A Szentháromság templom, amely egyidőben bencés apátság volt, most a ferenceseké egy kolostorral és egy emeletes más épület, amely a búcsújárása miatt híressé vált. Piktogram jelzi, hogy a mezővárosban katolikus, görögkeleti és református templom van, továbbá postaállomás és szőlőművelés. A Descriptióban magyar, német, horvát, illyr (ez esetben azt is jelzik, hogy ez itt rác lakosságot jelent), görög és - külön említve - sváb lakosok éltek. Katolikus plébániájához 10 község tartozott, mint leányegyház. A református parókiával a pécsi járásban fekvő Magyarpeterd állt filiális kapcsolatban, a görögkeletiek templomához pedig Drávaszentmárton hívei tartoztak.

124 Tovább vizsgálva e szelvény Batthyány-birtokhoz tartozó falvait, Korabinszky Wokányról (sic!) annyit közöl, hogy német falu a pécsi járásban. Balkonya vagy Palkonya kettő is volt ebben a megyében, az egyik Drávapalkonya a siklósi járásban, a másik a pécsi járásban feküdt, s azzal már foglalkoztunk. Iwan ugyancsak kettő volt ebben a megyében. Az egyik a baranyai (később baranyavári) járásban, ahol görög lakosok éltek, akik görögkeleti vallásúak voltak, akiknek temploma is volt ott. A másik a pécsi járásban feküdt, s már foglalkoztunk vele. Budmér néven két falut jegyzett fel Baranya megyében: Kis- és Nagy-Budmért, amelyek 1 mérföldnyire fekszenek Pécstől délnyugati irányban. A Kövesd helységnév népszerű volt hazánkban, 11-et jegyeztek fel Korabinszky lexikonában. Baranya megyében Köwesd a pécsi járásban volt akkor. Jakabfalva néven két falut találunk Korabinszky munkájában, mindkettő a pécsi járásban volt: Német- és Rácz-Jakabfalva. Az utóbbiban feltüntettek egy kis görögkeleti templomot. S végül Wirágos német falu volt a baranyai járásban. A Descriptióban Vokány, Ivány (Batthyány) és Drávapalkonya a siklósi járásban feküdt. Vokányban katolikus németek és magyarok laktak és egyházilag Rácpctréhez tartoztak. Ugyancsak ide tartoztak Ivány katolikusai is, akik német nemzetiségűek voltak. Rajtuk kívül görögkeleti illyrek (rácok) laktak még Iványban, ahol a görögkeleti vallásúak Villány templomába jártak. Drávapalkonyán magyarok és rácok éltek, a reformátusoknak volt parókiája is, mert Csehi volt a filiája. Kisbudmért a pécsi járásban jegyezték fel, mint katolikus németek által lakott falut, amely a baranyavári járásban fekvő Boly filiája volt. Jakabfalu, Kövesd és Virágos a baranyavári járáshoz tartozott ekkor, s a két első Villány filiája volt. Jakabfalván németek és illyrek éltek, akik katolikusok és görögkeletiek voltak. Kövesden csak német katolikusokat tüntettek fel. Virágos német falu volt, katolikus és evangélikus lakosokkal. Az utóbbiak vallási hovatartozásáról nem volt adat, a katolikusok Németmárok leányegyházát alkották.

125 Ezen a szelvényen - mint azt már említettük - van Esterházy-birtok is. Délkeletről indulva, a szelvény alsó sarkában találjuk Lapáncsa falut, amely 1785-ben Esterházy Kázmér gróf birtokában volt, s ahol 61 házban 351-en laktak 1785-ben. Ettől északra terült el az ugyancsak ennek a földesúrnak birtokában levő Magyar Boly, Német Marok és Pócsa. Magyar Bolyban ekkor 65 házat és 419 lakost jegyeztek fel, Német Marokban 64 házban 482-en laktak, Pócsán pedig 35 házban 280-an laktak. Korabinszky lexikonában Lapancseh néven szerepel ez a település, amelyet német falunakjelez a baranyai járásban. Boly kettő is volt ebben a megyében, de a másodiknak már 124 Korabinszky i. m. 675. o. - T. Papp i. m. 29. o. 125 Korabinszky i. m. 841,509, 266, 78, 330, 248,835. o. - T. Papp i. m. 25. 35. o.