T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Kázmér gróf birtoka volt 1785-ben, ahol ekkor 61 házat és 411 lakost jegyeztek fel. E településtől nyugatra Ujtó nevét találjuk, amelyet utólagos, ceruzás javítással Olld névre javítottak. Ujtó neve valóban nem szerepel a népszámlálás anyagában, s a 19. század elején készült megyetérképen Old névformában jelöltek a helyén egy falut, ahol 54 házat és 370 lakost jegyeztek fel a népszámlálás idején. E két utóbbi falutól északra találjuk Haraszti falut, amely ugyancsak Esterházy Kázmér gróf birtokában volt, s ahol 57 házban 403-an laktak 1785-ben. Harasztitól északkeletre, a következő, 34. szelvény szélén található Nagyfáin, amely az első népszámlálás idején gróf Batthyány Lajos birtoka volt, amelyben 118 házat és 663 lakost jegyeztek fel ekkor. S itt kell még megemlítenünk a szelvényünk legkeletibb részén fekvő, s az Esterházy uradalomnak részét képező Mocskát, ahol 88 házat és 498 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Korabinszky lexikonában Bolmány Bolman néven illyr falu Baranya megyében, a siklósi járásban, Esterházy-birtok, ahol egy görög katolikus temlom állott. A Descriptióban Bolmány nevét a baranyavári járásban találjuk, horvát és illyr lakosokkal, r. katolikus és görögkeleti vallásúakkal. A görögkeletiek parókiája helyben volt, míg a katolikusok Beremendhez tartoztak. Petárda Korabinszkynél illyr falu Baranya megyében, 1 1/4 mérföldnyire Laskafeldtől északnyugati irányban. Petárda a Descriptióban a baranyavári járásban horvát lakosú falu volt (zárójelben feltüntették, hogy sokac), katolikus lakosokkal, akik Beremendhez tartoztak. Torjáncz nevét Korabinszky lexikonában nem találtam, de a Descriptióban a siklósi járás falvaként feljegyezték. Magyar, német, horvát és rác lakosai voltak, katolikus és görögkeleti vallásban éltek. Beremend filiája volt. Káschadról Korabinszky csak annyit közöl, hogy a siklósi járásban feküdt, s a Descriptióban is itt találjuk. Magyar, német és horvát lakosai voltak, katolikusok, akik a beremend i plébániához tartoztak. Beremend „Béremen" néven szerepel a Korabinszky lexikonában, mint baranyai falu a Dráva és a Krasso között, 3/4 órányira Baranya vártól északnyugati irányban. Esterházy-birtok. A Descriptióban Beremend a baranyavári járásban található, magyar, német, horvát és illyr lakosai voltak, r. katolikus, görögkeleti és izraelita vallást vallottak. Négy katolikus filia tartozott a plébániájához, a görögkeletiek pedig Nagyharsányból és Torjáncról jártak ide templomba. Drávaszent Márton nevét Szentmárton alatt találjuk a Korabinszky munkában, ahol c néven négy falu van Baranya megyében. Drávaszentmárton és Kismarton is a siklósi járásban van, s mindkettőnek illyr lakosai voltak. A Descriptióban is a siklósi járásban tüntették fel, magyar és cigány lakosokkal, akik r. katolikus, református és görögkeleti vallásúak voltak. A katolikusok és a görögkeletiek Siklós filiái voltak. Korabinszky lexikonában Ujtó vagy Old, Oldnicza magyar faluként szerepel Baranya megyében, 1 3/4 mérföldre Baranyavártól nyugati irányban, nincs messze a Dráva folyótól, és egy református templom állott benne. Harasztiról azt jegyezte fel, hogy magyar falu a Dráva bal partján, 1 mérföldnyire Baranyavártól délnyugati irányban. Egy református templom volt ebben a faluban is. A Descriptióban Old és Haraszti is a siklósi járásban volt, mindkettőben magyarok, r. katolikus és református lakosok éltek, Oldon laktak izraeliták is. Mindkét faluban volt református parókia, míg a katolikusok Siklóshoz tartoztak. Nagyfalu, Grossdorf Korabinszky lexikonában nyolc volt Magyarországon. Baranya megyében magyar faluként jegyezték fel, 2 mérföldre volt Siklóstól, dél-délnyugati irányban, egy református templommal. A Descriptióban Nagyfalu a siklósi járásban feküdt. Magyar, német és szerb lakta faluként szerepel, r. katolikus, református és görögkeleti vallású lakossággal. A református templomhoz Tapolca falu reformátusai tartoztak.
