T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Illocskáról Korabinszky annyit jegyzett fel, hogy a baranyai járásban feküdt, és görögök lakták. A Descriptióban ez a falu ugyancsak az akkor baranyavárinak nevezett járásban feküdt, német, horvát és illyr lakosai voltak, a katolikus vallásúak Lucshoz, a görögkeletiek Magyarbólyhoz tartoztak. 121 Ezen a szelvényen tehát zömmel Esterházy-birtokok voltak. Mégis, a legészakibb ponton megjelöltek egy másik uradalomhoz tartozó falut is, Nagy Ealut, amelynek adatait azonban a következő szelvényen dolgozták fel és így ezzel, a Batthyány-uradalomhoz tartozó faluval mi is ott foglalkozunk majd. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy oldalt a helységnevek között szerepel külön névként feltüntetve a Dráva, amely tévesen kerülhetett e településjegyzékbe. Viszont a térképen Ilocska (sic!) neve alatt szerepel egy felirat a következő szöveggel: Morasko Krasso vei Karassus, amely nyilvánvalóan egy víz mellett kialakult mocsarat jelölt. Az említett „víz" a Geresdi dombságban eredő Karasica, a Duna mellékvize, amely Batinánál ömlik a Dunába. 122 A szelvényt ismertető, leíró részben mindezekről a következőket találjuk: Az ismertetés 1. helyén Nagyfalu áll, amely Tapolczától 1/2, Nagy Harsánytól 1, Kis Harsánytól 11/4, Nagy Tóthfalutól másfél, Siklóstól 1 3/4 óra távolságban van. A szilárd épületek rovatában az a megjegyzés szerepel, hogy e település egyes részei az előző szelvénybe esne. A vizek rovata üres. Az erdők rovatába feljegyezték, hogy a falu mögött bozótos tölgyerdő található. Nagyrészt mocsaras rétek vannak a falu határában, amely síkságon fekszik. (Az utak rovata üres.) A térképszelvényen utak mellett jelölték. 2. Haraszti. Távolsága Nagy Falutól 1/2, Siklóstól 1 3/4, Harsánytól 21/2, Ipacsfától 3 óra. A következő két rovat üres, az erdők rovata szerint tölgyerdők vannak e falu határában és mocsaras rétek. Az utak rovata üres. Síkságon fekszik, mocsárral körülvéve. A Dráva áradásakor nem járható. 3. Dráva Szt. Mártony távolsága Harasztitól 3/4, Siklóstól 1 3/4, Mattytól 3/4 óra. A szilárd épületek rovatában egy kis „falazott" kápolnát jegyeztek fel. Háromnegyed órányira van déli irányban tőle a Dráva. Az erdő és rét, továbbá a község fekvésével kapcsolatosan leírtak a Haraszti községnél közöltekkel azonosak, a mérnök ezek adatait ledettózta. 4. Petárda távolsága Szt. Iványtól 1 1/2, Lucstól 1 3/4, Beremendtől másfél, Turjáncztól (helyesen Torjánc) 2 1/4 óra távolságban van. A szilárd épületek rovatában a kereskedelmi úton egy kis templomot tüntettek fel. A vizek rovatában leírtak szerint egy órára fekszik ez a falu a Drávától, ahová a kiöntések miatt csak csónakkal lehet eljutni. Az erdők rovatába írtak szerint az úton kis foltok, azon túl sűrű tölgyerdő található, amely innen Beremendig és Szt. Ivánig nyúlik, sűrűn benőtt, és az utakon kívül másutt nem járható. A réteknek mocsaras árkai vannak, s ezért egyes helyeken csak lóháton lehet közlekedni. A Dráva áradásakor ez a rész víz alá kerül, és az árkok miatt használhatatlanná válik. Az utak rovatában itt szerepel először az a bejegyzés, amely szerint a Siklósról Eszékre tartó kereskedelmi út itt vezet el. A Dráva áradásakor ez az út Bolmánytól nem járható. Egy földmagaslaton fekszik, s ez a magaslat dominál. A térképszelvényen az út mentén elhelyezkedő házaival jelentős község benyomását kelti. 5. Bolmány Rácz falutól 1 3/4, Monostortól 2 3/4, Szt. Ivántól 1, Beremendtől és Petárdától egyaránt másfél óra távolságban van. Egy kis templom alkotta a szilárd épületet. Innen negyedórányira van a Dráva - hangzik a jelentés -, amelynek itt kezdődik az erdőségek121 Korabinszky i. m. 797.., 866, 534, 284, 49, 629, 225, 435, 261. o. - T. Papp i. m. 28-34. o. 122 Magyar Nagy Lexikon. Budapest, 2000. 10. köt. 558. o. Itt jegyzem meg hogy e folyó alsó, mocsaras szakaszának szabályozására készült 1793-ban az Albrecht K.-csatoma. (Uj Idők Lexikona. Budapest, 1939.15-16. köt. 3647. o.)
