T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
utakon lehet hozzájuk férni. Az utak rovatába azt jegyezte fel, hogy az utak rosszak. A falu sík földön fekszik (ebenen Feld). 22. Csarnóta: Garétól 1, Bostától 1 3/4, Szalántától 2, Turonytól 3/4 órányira van. Két rovata üres, az erdőknél visszautal Márfára, vagyis fiatal tölgyese van. A rétekről annyit ír, hogy szárazak. Az utak többnyire nehezen használhatók. Egy magas hegy lejtőjén fekszik. 23. sz. Turony: Gyűdtől másfél, Bissétől fél és Németitől 1 3/4 órányi távolságban van. Rovatai üresek, illetve az erdő és rétek rovatában az előző falu adataira utal vissza. Az út rovatába feljegyezték, hogy az itt áthaladó postaút meglehetősen jó állapotban van. Turony egy meredek hegyoldalon fekszik. 24. sz. Terehegy: Harkánytól fél, Turonytól 1 3/4, Csarnótától 1, Szavatói 1 3/4, Máriától fél óra távolságban van. Egy kis kőtemploma volt. Vizet nem jelölnek, az erdőben visszautal Márfára (fiatalos tölgyes). A rétek rovata szerint többnyire nedves, gazos (WiesenWachs) terület. Az utak jók. A templom jobbra, a falu fölött magasodik - jegyzi fel a megjegyzések rovatába. Ezzel befejeződött ennek a szelvénynek leírása. Feltűnhet, hogy a szelvény oldalán 25 helység neve szerepel, de a leírásban csak 24 falut találunk. Ennek az a magyarázata, hogy a szelvény oldalán feltüntetett leírásban Hegy és Szt. Márton külön szerepel, mint ahogyan a térképen is ekkor még Hegy kevés házával Szt. Mártontól kis távolságban külön tűnt fel. A leírás azonban már egybe vette őket, mint ahogyan a népszámláláskor is összevontan szerepeltek adatai. A közös földesúr megkönnyítette ezeket az összevonásokat. E szelvény érdekességeként említem meg az azon szereplő és nevében is azonos két majort: Egerszeget és erdők között, irtással létrejött helyként feltüntetett Viszló majort, amelyek - szemlátomást - az illető faluhoz tartozó földesúri puszták, majorságok voltak. A leírásban sem nevük, sem ismertetésük nem szerepel. A népszámlálás anyagából ugyancsak hiányoznak. A térképszelvényen azonban bejelölték mindkettőt. Ezek már az akkor kiépülni kezdő allodiális birtokok első jelentkezései Baranya megye területén. Ez a szelvény sem nélkülözi a hegyeket, vizeket, erdőket, s külön figyelemre méltó a fiatal tölgyerdők és a cserjékkel benőtt területek viszonylag kiterjedt volta. S az egész szelvénynek bizonyos rendezettséget ad a vastag vonallal jelzett, s az azt átszelő postaút. Tovább haladva a X. oszlop déli irányban fekvő 33. szelvényének településeit kell áttekintenünk. A jobb oldali „jegyzéken" 7 település neve szerepel, de a valóságban 8 helységnév található ezen a szelvényen. A nyugati részen lefelé haladva folytatódik Batthyány Fülöp gróf uradalma s az említett 8 helység közül hat tartozott az ő földesúri „fennhatósága" alá. A szelvény délnyugati pontján, közel a Drávához feküdt Czun falu, ahol 1785-ben 29 házat és 228 lakost tüntettek fel a népszámlálók. Tőle nyugatra találjuk Szaporczát, amelyet nem tüntettek fel a listán, pedig ebben 49 házat és és 350 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. S e falutól délre, közel a Drávához találjuk a térképen Tesénfa, a valóságban Tésenfa nevü falut, ahol 33 házat és 227 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Ugyancsak Batthyány Fülöp gróf birtoka volt Csehi, 40 házzal és 261 lakossal és Drávaszabolcs 45 házzal és 283 lakossal. E birtoktesthez tartozott még a térképen Dráva Balkonya, a valóságban Dráva Palkonya település, ahol 64 házban 427 lakost tüntettek fel 1785-ben. E szelvény nyugati felén találjuk azt a két falut, amely már nem Batthyány-birtok, hanem Gróf Esterházy Kázmér tulajdona volt. Gordisán 48 házat és 295 lakost, Matty faluban pedig 63 házat és 420 lakost jegyeztek fel. E falvakat közelebbről is megismerhetjük a Korabinszky lexikon és a Descriptio adatain keresztül. Korabinszky Czunról csak annyit közöl, hogy a siklósi járásban fekszik, a
