T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Descriptio már azt is közli, hogy magyar falu, amelyben r. katolikus és református lakosok élnek, a katolikusok Vajszlóhoz, a reformátusok Kémeshez tartoznak vallásilag. Szaporczáról Korabinszky azt írja, hogy magyar falu a Dráva bal partján, 1 mérföldre Siklóstól délnyugatra. Tésenfa adatáról már szóltunk, Korabinszky két faluról írt Baranya megyében, ennek Tésenfa a hivatalos neve, és a siklósi járásban fekszik. A Descriptióban Szaporca és Tésenfa is magyar falu, amelyeknek katolikus lakosai ugyancsak Vajszlóhoz, a reformátusok Kémeshez tartoztak. Csehi nevű község 9 volt Magyarországon - Korabinszky szerint -, a Baranya megyében fekvőről csak annyit ír, hogy a siklósi járás magyar faluja. Palkonya és Szabolcs kettő is volt - Korabinszky idején - Baranya megyében. A siklósi járás két faluja a Dráva melléknevet kapta. A Descriptióban Csehi és Drávaszabolcs református magyar falu volt, az előbbi Drávapalkonyához, az utóbbi Gordisához tartozott egyházilag. Drávapalkonya pedig magyar és szerb lakosú falu volt református és görögkeleti lakosokkal. A reformátusokhoz Csehi falu filiaként tartozott. Gordischáról Korabinszky csak annyit jegyzett fel, hogy a siklósi járásban fekszik és volt benne egy református templom. Matty magyar falu volt ekkor a siklósi járásban egy református templommal. A Descriptio szerint Gordisán és Mattyon is katolikus és református magyarok laktak, a katolikusok Siklóshoz tartoztak. Gordisa református közösségéhez tartoztak Drávaszabolcs református hívei is. Mattyon is helyben volt református parókia. 120 A szelvény leírásából hiányzik Szaporcza, viszont Drávaszabolcs kétszer is szerepel ezen a listán. A leírási anyag első helyén Csehi áll, amelynek távolságát Kovátshidától, Szerdahelytől és Csepelytől egyaránt 3/4 órában adta meg. A térképszelvényen e község házai az út két oldalán helyezkednek el. A 2. sz. Tesénfa (vagyis helyesen Tésenfa) távolsága Csepelytől 3/4, Kémestől 1/2, Drávaszabolcstól 1/4 óra. A térképszelvényen e község házai közvetlenül a Dráva mellett helyezkednek el. A 3. sz. Dráva Szabolts (sic!) távolsága Csepelytől 3/4, Kémestől 1/4 óra, a térképre tekintve ezek feltételezhetően Szaporcza adatai. A 4. sz. Czun távolsága K. Szt. Mártontól 11/4, Hidwégtől 11/2 óra. A négy fenti község mindegyik rovatában egyetlen egy közös szöveg szerepel, a rovatok teljes átírásával: a négy kis falu a Dráva folyó egyik ágánál helyezkedik el, 3/4 órányi távolságban a Drávától, annak hosszában, s a folyó nagy áradásai alkalmával, Piskó alatt víz alá kerül. Teljesen vizes a talaja, s csak nagyon száraz időben járható. Ez az ág a Pallynak nevezett résznél, ahol átjáró van, tér vissza a folyóba. A térképszelvényen a helynevet nem jelölték, csupán a révet (Überfuhr) jegyezték fel. (A 19. sz. eleji térképen P. Páli néven jelölték.) A rétek a Dráva-ág és a Dráva folyó között vannak, s nagy esőzések idején elönti azokat a víz annyira, hogy a Drávát ezen a részen csak csónakon lehet megközelíteni. A rétek és a folyóág közötti részen a folyónál magas törzsű vegyes erdő van, amely többnyire tölgyfákból és szilfákból áll. Száraz időben gyalog is járható. Szaboltsnál a Kémesi árok érkezik ehhez a folyóághoz. A földek visszafelé nagy fákkal és bokrokkal vannak tele, majd mocsár szeli át ezt a részt, úgyhogy nagy esőzések idején csak csónakokkal lehet megközelíteni ezeket a falvakat. Az 5. sz. Matty, amelynek távolsága Dráva szt. Mártontól 3/4, Siklóstól és Harkánytól 2-2, Ipacsfától másfél óra. Egy kis masszív kápolna volt ott az egyetlen szilárd anyagból készült épület. Háromnegyed órányira van a Drávától. Egy tölgyerdő van ott. A rétek mocsa120 Korabinszky i. m. 105, 643, 762, 90, 509, 636, 203, 405. o. - T. Papp i. m. 28-30. o.
