T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

átfolyó pataknak mély medre van, amin csak hídon lehet átkelni. Erdeje magas törzsű, bokrokkal benőtt. Rétjei szárazak. Az itt áthaladó országúton száraz időben jól lehet utazni, nedves időjárás esetén a sáros talajon nehéz az előrehaladás. Mindegyik itt levő útnak hasonlóak a tulajdonságai. A völgy mindkét oldalán fekszik. A térképszelvényen észak-déli irányban húzódik. Ezen a szelvényen Rákoson kívül a vele szomszédos Abaliget is a Pécsi Káptalan birtoka volt a 18. század végén. A népszámlálók itt 95 házat és 583 lakost jegyeztek fel. Korabinszky művében „Abaliget vagy Baliget" néven találjuk, mint magyar falut a hegyháti járásban. A piktogram katolikus templom létét jelzi a faluban. A Descriptióban magyar és német falunak jelölték, katolikus lakosokkal. 10 filia tartozott hozzá.

89 Ez a falu a 29. és a 30. szelvény határán feküdt, s egyike azon kevés településeknek, amelyeket mindkét szelvény ismertetésekor leírtak, mégpedig eltérő szemlélettel, így már csak ezért is érdemes mindkét leírást közölni. A 29. szelvénynél szereplő ismertetés - 20. sz. alatt - közli, hogy Abaliget Akervegytől (Ökörvölgy) 1, Karacsonfától 1 3/4, Tekerestől félórányira van. A 30-as szelvény leírója feljegyzi az 1. sz. alatt feljegyzett Abaligetnél, hogy az a falu Orfűtől, Bánostól, Szakáltól és Kovácszénától egyaránt 1 1/4 órányi, Husztótól 1 3/4, és Karácsodfától 2 órás távolságban van. A 29. szelvénybeli leírás csak annyit közöl a 2. pontban, hogy a víz túloldalán van egy kőépület. A 30, szelvény leírásakor egy kőből épült nagy templomot, egy kis kápolnát és plébániaépületet, továbbá egy malmot említ. A 3. pontban a 29. szelvényben arról tesz említést, hogy az ott elfolyó víz egy malmot működtet, és a szükséges helyeken a patakon hidak vannak. A 30. szelvény leírása a falu mellett elfolyó patakon álló hidakról tesz említést. Ez a patak néha a hegyekről leömlő kisebb vizek által nagyon megnövekszik. A 4. pontban a 29. szekcióban arról tesz említést, hogy magas törzsű fákkal benőtt erdők vannak ott. A 30. szelvény leírásakor azt közli, hogy a 1/2-1/4 órányi távolságban levő erdők a körülfekvő magaslatokon magas törzsű fákból és sűrűn benőtt bozótból állnak. A 29. szelvény leírója szerint (5. és 6. pont): a rétek szárazok és jók, az utak pedig többségükben rosszak. A 30. szelvény leírása szerint a patak partján levő kis rétek nagy vizek esetén kissé mocsarasak, az utak pedig jó időjárás esetén jók, a faluban jobb felé egy mélyút vezet a hegyen át. A 7. pontban a 29. szelvényben az szerepel, hogy a falu a völgyben fekszik, míg a 30. szelvényben leírtak szerint a köröskörül fekvő hegyek ott dominálnak. A térképszelvényen ez a falu szalagtelkes formációt mutat, hosszan elhúzódó házakkal. Lényegében ugyanazok a földrajzi adottságok jelennek meg Abaliget mindkét leírásában, csak más hangsúlyokkal. A szelvény egésze viszonylag sűrű településláncolatot állít elénk, de viszonylag ritka népességgel, a fejlesztés lehetőségét tárva fel. A 28 és a 29. szelvényen is az északról déli irányban folyó Szék patak mocsárral kísért medre dominál, és a Mecsek hegység keleti és nyugati nyúlványai jellemzik. Ezzel befejeződött ennek a 29. szelvénynek a bemutatása, s máris rátérhetünk a X. oszlop 30. szelvényében levő helységek megtárgyalására. Ebben a szelvényben van Baranya megye legnagyobb városa és a megye székhelye: Pécs. Vele együtt 16 település neve szerepel, mint amelyek ebben a szekcióban találhatók. Az itt felsorolt települések közül Abaligetet és a szelvény nyugati határán fekvő Hetvehelyet már ismertettük. Meg kell azonban említenünk az Esterházy-uradalomhoz tartozó Bodát, amely a szelvény délnyugati felén található és ahol 77 házat és 599 főt jegyeztek fel a népszámlálók. Korabinszky lexikonában két Boda nevű helységet említ Baranya megyé-